Mi a különbség a dr és a Dr között?

Abszolút SEMMI különbség nincs a dr. és a Dr. megjelölés között. A helyesírási szabályzat alapján általában dr.-nak kell írni, mondat elején, vagy önállóan, név előtt állva pedig Dr.

A törvény sem tesz különbséget "nagydoktor és kisdoktor" között, csak a doktori cím viselését szabályozza.

Tehát TÉVEDÉS, hogy különbség van a két forma között, az pedig kifejezetten úri sznob, aki attól sértődik meg, hogy nem nagy dr-ral írták a nevét.

Amennyiben valaki magasabb szintű képesítéseket szerzett, nyugodtan használhatja a doktori címét követően pl. a Ph.D., a h.c. habil dr. stb.

Bár sokan próbálnak a jogi doktorokra vonatkozóan különbséget tenni (ők a kisdoktorok), míg a nagydoktorok az egyéb tudományos fokozatot elérők, de ez a megkülönböztetés nem állja meg a helyét!

És mielőtt BÁRKI belekötne a mondandómba, az igazamat bizonyítva:

Nyissa ki a pénztárcáját, vegye elő a jogosítványát, bankkártyáját, személyi igazolványát, adókártyáját, tb-kártyáját, supershop- és smartkártyáját, metrókártyáját, vagy bármilyen kártyáját és csodálkozzon:

A NEVE MINDEN ESETBEN VÉGIG NAGYBETŰVEL VAN ÍRVA. Tehát esély sincs arra, hogy a SZEMÉLYÉT HIVATALOSAN IGAZOLÓ OKMÁNYON különbséget tegyenek a kisdoktor és a nagydoktor között. Hiszen a neve: DR. GIPSZ JAKAB-ként fog szerepelni az okiratain. Ha Ph.D. ha jur dr. ha dr. habil, ha h. c. dr. vagy bármi egyéb :)

az Orvos a Dr a többi, aki meg a szakmájának szakembere sz a dr.

De az csak amolyan protokol

Attól, hogy valakinek a valakije valami jó helyen dolgozott, az nem azt jelenti, hogy az MTA nyelvészprofesszora... Vagyis amit tudsz, az nincsen sehol sem igazolva:(

A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Magyar Helyesírás Szabályai könyv semmiben sem támassza alá azt, hogy a Dr. vagy dr. között különbség lenne.

Mindig nagy D-vel kell írni, ha aláírásban, vagy mondat kezdetén van! Mindig kis d-vel kell írni, ha mondat közepén, vagy név közepén van!

Az ügyészség nem az MTA... és egyesek nem nyelvészprofesszorok...

Van aki kikéri magának a kisbetűs leírást... de fel kell tudni világosítani, hogy semmi jogod nincs nyelvtanilag helytelenül (és tiszteletlenül) leírni más ember nevét:)

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Sajnos a helyesírás, és a személyi igazolvány valóban nem tesz különbséget a dr. és a Dr. között. A valóságban azonban HATALMAS különbség van a kettő között:

A dr. egy diplomával járó cím. Jelentése gyakorlatilag nincs, a múltból fakadóan kapják jogászok, orvosok, stb. Akik persze nem jól használják, hiszen ha valaki jogász, akkor dr. jur. Gipsz Jakab-ként kellene írni. Ha valaki orvos, akkor dr. med. Gipsz Jakab, stb. A megkapott oklevélben ez jelezve van.

A Dr. valójában a tudományos fokozat egyik jelölése, amiért évekig dolgoznak az emberek. Korábban ezt a kandidátusi értekezéssel, ma a PhD értekezéssel kapják az emberek.

Tehát mindenféleképpen különbséget kell tenni, még ha a helyesírás nem is akarja, mert az egyik egy magasabb rendű tudományos fokozat, a másik egy adományozott előtag. Ha nem teszünk különbséget írásban, akkor hogyan tudnánk megkülönböztetni őket?

Az írásban nem különböztetjük meg őket, a valóságban pedig mégis mások? Érdekes...

Jogászok is doktorálhatnak, akkor ők is megkaphatják a PhD fokozatot.

Én úgy látom, hogy a dr.-el rendelkező emberek többségének fogalma sincs arról, hogyan kellene írni a nevüket, és mit jelent a különbség. Ráadásul a TV is össze vissza írja.

Nem véletlen az sem, hogy sok pályázat esetén a pályázók körében kikötik, hogy mennyi tudományos fokozattal rendelkezőnek kell lenni.

Bár annak az oka, hogy a személyigazolványban minden nagy betű, szerintem éppen az, hogy ne foglalkozzanak ilyen helyesírási problémákkal. Például az anyakönyvvezető nem is tud a programban nagybetűt írni a D helyére, csak mindent kicsivel.

Összefoglalva, szerintem meg kell különböztetni a kettőt, még akkor is ha a helyesírás ezt nem akarja.

- ANYANYELVÜNK -

Nincs általánosan elfogadott szabályzata a tudományos címek írásmódjának, ezért meglehetősen nagy változatosságot tapasztalunk. A helyesírási szabályzat csak a doktor rövidítését határozza meg: Dr. vagy dr. Itt csak annyit kell megjegyezni, hogy a rövidítés végén pont van a rövidítések elvéből fakadóan, annak ellenére, hogy az r a rövidített szó végén foglal helyet. A kis- és nagybetűs forma használatát sokan úgy magyarázzák, hogy az akadémiai (MTA) doktorok, az ún. „nagydoktorok” írják nagy kezdőbetűvel a rövidítést, míg az egyetemi doktorok, az ún. „kisdoktorok” kis dével. Pedig nincs ilyen szabály. Tekintsük át előbb a jelenleg érvényes tudományos fokozatokat! A jogászok és az orvosok továbbra is egyetemi diplomájukkal kapják meg a doktori fokozatot. Az egyéb egyetemi doktori („kisdoktori”) fokozat a kilencvenes évek elején az azt követő kandidátusi fokozattal együtt megszűnt, helyükön a PhD (latinul: Philologiae Doctor, angolul: Doctor of Philisophy) fokozat található. Érdekes módon az egész felsőoktatásban „filológiai doktor” a fokozat elnevezése, holott ez elsősorban a bölcsészeti tudományok művelőire vonatkozna. A rövidítés nemzetközi voltából fakadóan nincs pont a végén: PhD, kiejtése azonban ingadozik: a hagyományosabb, latinosabb forma: pé-há-dé, a modernebb, angolos forma: pí-écs-dí.

Az egyetemeken megszerezhető végső tudományos fokozat a habilitáció, amelynek rövidítése: habil. Az egyetemek mellett a Magyar Tudományos Akadémián is van egy tudományos fokozat, a korábbi „tudomány doktora”, újabban az „MTA doktora” (ezt nevezik „nagydoktornak”). A nagydoktorok rendszerint „a tudomány doktora” (a tud. doktora) megjelöléssel különböztetik meg magukat (olykor többes számot használnak – a tudományok doktora, bár ez tartalmilag azért vitatható).

Szögezzük le, hogy valamennyi doktori fokozat általános, hétköznapi megjelölése lehet a doktor, rövidítve: dr. Tehát dr. Kovács János és dr. Kovács Jánosné. Csak mondatkezdő helyzetben, esetleg névjegyen nagybetűvel kezdeni: Dr. Kovács János építészmérnök. Ha valaki fontosnak tartja, hogy újabb, magasabb fokozatait is közölje, akkor a kandidátusi fokozat kand., a PhD-fokozat PhD, a habilitáció a habil., a „nagydoktori” fokozat „a tudomány doktora” (pl. „X. Y., a matematikatudomány doktora”) megjelöléssel használható. Persze tudni kell, hogy ezeket a fokozatokat többnyire csak a tudományos életben értik, értékelik, az átlagember számára a kand., habil. nem mond többet a doktornál. Ha mégis fontos ez a közlés, akkor elég az utolsó, a legmagasabb fokozat megjelölése (amelyből következik, hogy a korábbiak is megvannak). Tehát: X. Y., a földrajztudomány doktora. A tudományos életben használt megnevezése és rövidítése: Doctor Sci-entiarium (DrSc).

Kevés olyan eset képzelhető el, hogy valaki az összes, addig megszerzett fokozatát fölsorolja, pl. Dr. habil. X. Y., a mezőgazdasági tudomány doktora. (Leginkább önéletrajzban, pályázatban képzelhető el.)

Vannak azonban további megfontolások is, pl. az asszonynevek + a tudományos fokozatok használatában. A dr. Kovács Jánosné jelentheti azt, hogy a férj és a feleség rendelkezik tudományos fokozattal. Erre született meg a dr. Kovács Jánosné dr. formula („elöl-hátul doktor”), amely már világosan eligazít, de nagyon erőszakoltnak hat. Egyéb névhasználati változatok: dr. Kovácsné dr. Kiss Ildikó, esetleg: dr. Kovács Jánosné dr. Kiss Ildikó.

A sort persze még bonyolíthatná két nem szerezhető (nem pályázható), hanem (csak) kapható tudományos cím, az MTA levelező és az MTA rendes tagja (rövidítései: lev. tag, rend. tag), valamint az egyes tudományos területek nemzetközi, sajátos, szakmai doktor megjelölései.

Írhatjuk-e a dr. megjelölést a név után? Igen, különösen azért, hogy a nem eléggé tájékozott ábécérend-készítők dr. Kovács Jánost ne a d betűsök közé sorolják. A helyesírási szabályzat csak azért tartalmazza egyedül a dr. rövidítést, mert a mindennapi életben ennek használata tökéletesen elegendő. Tudni kell azt is, hogy hagyományosan az orvosok és a jogászok szinte mindig, más tudományos területek képviselői csak elvétve közlik a nyilvánossággal doktor mivoltukat. A politikusok között is sok doktor van, a sajtóban, médiában azonban nem szükséges mindig alkalmazni a dr. megjelölést nevük mellett.