Egy szerződés két fél között csak akkor jár jogkövetkezménnyel, ha a bíróság jóváhagyja a megállapodást?

A fő kérdésre a válasz: Nem. A szerződéshez csak a megfelelő formai követelmények szükségesek.

A szerződés formája annyiból fontos ugye, hogy ami nem felel meg a formai követelményeknek, annak a létrejötte az, amit meg lehet kérdőjelezni. Pl. ha az egyik szerződő fél nem írta alá, akkor lehet azt mondani, hogy nem is tudott róla. Magánszemélyek esetén a két tanú az, aki bizonyítékot biztosít arra, hogy a szerződés létrejött.

A szerződést semmisnek ítélheti a bíróság abban az esetben is, ha pl. a tartalma jogellenes.ű

De önmagában, ha egy szerződést a felek aláírták, magánszemélyek esetén 2 tanú is, a tartalma nem jogellenes vagy nem ütközik más jogszabályba, akkor jogkövetkezményei vannak mindkét szerződő félre nézve.

A mediáció lényege, hogy egy semleges fél kerül be a rendszerbe, akinek az ötleteire jobban hallgat mindkét fél, mint az ellenfél ötleteire. Hogy miért érdemes mediációt igénybe venni? Mert lehet, hogy mindkét fél meg van győződve, hogy ő nyerne meg egy esetleges pert. Vagy azért, mert a per ugye hosszú időt, energiát vesz igénybe, és egy megállapodás akkor is előnyösebb, ha a perhez képest kicsi veszteséggel jövünk ki.

Pl. írok egy nyílt forráskódú képszerkesztő programot. Te meg írsz egy olyan képmanipuláló szoftvert, amiben felhasználod a kódom egyes részeit. Vihetnénk perre is az ügyet, de a sok bíróságra járás, papírmunka, álmatlan éjszakák miatt nem feltétlenül érné meg a dolog. Ehelyett jöhet egy mediátor, aki felajánl egy olyan lehetőséget, hogy te használhatod az általam írt kódot, én viszont 10 ingyenes licenszt kapok cserébe az összes általad írt programból. Mindketten jól járhatunk egy ilyen megállapodással.

De ez nem kötelez. Ha később te megtagadod a licenszek kiadását, akkor én még továbbra is perre vihetem a kódlopásodat. Persze lehet aztán szerződésbe is foglalni a mediáció során létrejött megállapodást, így hivatalos, jogilag is következményekkel járó szerződés jön létre, de ez nem feltétlenül kötelező, szigorúan vége a mediációhoz magához nem tartozik hozzá, maximum következménye lehet.

Le sem kell írni feltétlenül, lehet szóban is főszabály szerint, a két tanú meg csak a teljes bizonyító erőhöz szükséges. Egyes szerződésekre a törvény előír megfelelő alakiságot (pl. csak közokiratba foglaltan vagy ügyvéd által ellenjegyzett magániratként érvényesek)

Ráutaló magatartással is lehet szerződést kötni, pl. amikor bemész a boltba, leemelsz valamit a polcról, odaviszed az eladóhoz, és kifizeted; adásvételi szerződés jön létre.