Felnőttem, de még nem akarok felnőtt lenni. Mit tegyek?

Ó, én meg alig várom, hogy befejezzem az egyetemet... Egyébként ez elég ritka, amit mondassz, általában a fiatalok alig várják, hogy felnőttek legyenek, és önállóan dönthessenek a dolgaikban.

A munkahelyen is teljesíteni kell, akárcsak a suliban, de itt még fizut is kapsz érte:)) Meg aztán, ha nagyon hiányzik a suli, beíratkozhatsz másoddiplomára valahová.

Azért még van néhány jó éved, használd ki!!

Mintha csak én tettem volna fel a kérdést...:S

Én még nem járok ott, ahol te, engem ebben az évben vettek fel, 400km-rel arrébb, de halasztottam, mert megilyedtem a távolságtól és a változásoktól. Sajna a te esetedben már nincs halasztás. Én is mindig, minden új előtt ezt éreztem, akár általánosba, akár gimibe mentem, hogy öregszem. Össze kéne szednünk magunkat. Sokszor azt érzem, milyen jó lenne újból 16 évesnek lenni, amikor még szinte semmi gondja az embernek, a szülők eltartanak, olyan távoli még minden. Aztán az évek elszállnak. Én észre sem vettem. Érettségi után kaptam ismét észbe (ami már 2 éve volt) hogy valami véget ért. azóta szorongok, szinte nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék arra, mi lesz később, amikor már nem tanulhatok többé. Én egyszerűen képtelen vagyok emberekkel együttműködni. Félek nem találok olyan melót, ahol jól fogom magam érezni. Ha te már ezt megtaláltad, végülis szerencsésnek mondhatod magad. Nekem azt ajánlották, hogy próbáljak meg arra gondolni, ha egyszer nekem is melózni kell majd rendszeresen, hogy a pénzt olyan dolgokra fordítsam, amit eddig nem tudtam megvenni magamnak. (pl hobbi, utazás, drágább ruhák stb) De én ezeket a dolgokat túl nagy cserének érzem a fiatalságomért cserébe...:( De hátha neked sikerül máshogy felfognod, mint nekem.

Nyugi, minden jobb lesz! :) Én tavaly diplomáztam, van már munkám is. Semmi vizsgaidöszak, semmi gyomorgörcs, stb. Természetesen több pénzt kapok, mint ösztöndíjat, így olyan bulikra és fesztiválokra tudok eljutni, ahova máskor nem. Nem kell a szüleimtöl kérni egy fillért sem (amúgy sincs sok nekik). Annyi a hátránya, hogy nincs nyáriszünet és társai, de hétvégeken bármit be lehet pótolni. Nagyon szerettem a fösulit, én is paráztam mi lesz késöbb, de úgy érzem hogy szabadabb, függetlenebb és önállóbb vagyok, mint valaha.

Én sem akarok felnöni, ráérek még. Szerintem a felnöttség amúgysem a suli végével kezdödik, hanem azzal ha elkezdesz családot alapítani.

Én soha nem növök fel teljesen.

Nem is akarok a szó hagyományos értelmében felnőtt,begyepesedett vmi lenni.

Mindig játéknak akarom majd felfogni az életet.

26/f