Indul a görög aludni?

Ki ég, iskolát nem alkot ám az s alávalót ró bitóba zsarnoki X- el, aláz. A tagom is előttem lelé. Finom édes a hosszú zsineg, ígér, költ oda ki tehetség? Ő? Hörögését, á, népének, ó, soha s cserevallás él. Ezek, Előd, Demeter, Géza, oguz, a hősök, Kürt- ős – emleget, eb amit oda írtak. A rege majd a menedék alatt áll és Emesét nem adja már. S ím aha, régi ikonra szótárát íratja, ró. Rokkanó haza levén élő komor máz s a számadót sommás igém ad. Ó, Marót alatt ölt az orosz s éledne, retteg nőd. Öreged ír. E dühös költő szeme réved, noha rémes, amit ima sem ér a hon, de vérem ez s ötlök s ő hű, de rideg erő döngette. Rend, e lész, sorozat, lőtt a lator amoda még is. Ám most óda mázsa szám. Romok ölén ével az, a Hon! Akkor, ó, rajta rí, tár át, ó, zsarnoki, ígér a hamis rá, majd a mentése. Mesél…. Láttalak, édenem adja meg e rakat riadót? Ima? Beteg elme s ő trükkös, ő hazug Ó, az égre te! Meddő! Lekezel és áll. A veres csahosok! E népén át és égő röhögés, tehetik, adót lök rég. Igen is zúz s soha se démoni. Félelmet? Tőle? Simogat az ál. A lexikonra Szabó Tibortól a válasz. A mátok, lamentálók s igéik amoda.

(Szabó Tibor (madera) 2008. december 27. 1130 karakter)

Már Soma mos rám.

Rakat sas sast akar.

Kis erek mentén, láp sík ölén odavan a bánya rabja:jaj, Baranyában a vadon élő kis Pálnét nem keresik.

Meg ne lássál engem!

A kultúra rút luka.

Évák eledele kávé.

Csak a mama makacs.

Goromba rab morog.

Kosarasok kosara sok.

A tyúk ólba rab dobál, de kengurú rúg neked lábodba, rabló kutya.

Keresik a tavat a kis erek.

Rút, dagadt úr.

Katraszél...

Ez mondjuk nem túl szép visszafelé, ce mikor kicsi voltam, és tanultam írni, olvasni, mamám nagyon sokat foglalkozott velem, és amikor már elegem lett az írás olvasás gyakorlásból, akkor próbált felvidítani egy ilyen kis visszafelé mondókával.

Több is volt, csak most ez jutott eszembe.

ezt most kérdezed?

...

igen.