Hogy kezelitek a kritikát?

Amiket feltűntettél azok a reakciók elég gyermeteg lélekre vall.

Ami nem igaz rám nem veszem magamra, hiszen önértékelésem és önismeretem helyén van.

Amennyiben nem áll le az illető felmérem a helyzetet és elemzem pszcihésen is és ennek megfelelően beleütöm a lelkének réseibe a vésőm, azaz vulgáris szavak használatát megkerülve beletalálok a kimért nyugodt mondandómmal kicsi szívébe.

Akik rosszmájúak, ok nélkül kekeckednek, bántják a másikat, azok menekülnek valami elől.

Nem feltétlen irigység.

Egyszerűen önmagukkal, önmaguk életével vagy/és aspektusával elégedetlenek, rossz lelki traumák, bántások, kellemetlenségek égtek beljékük.

Amint látom, hogy telibe találtam a fájó pontot, annyit mondok mindig:

Ne mások csesztetésével tereld vagy kompenzáld a gomdjaidat, hanem nézz velük szembe! Ha tudok segíteni szólj. Szép napot!

A legtöbb csendbe marad. Főleg a nyugodt, de szigorú hangnemben offolás után.

De volt olyan is, hogy publimus helyen 2 faszi ocsmányul viselkedett, majd olyan mondatokkal offoltam őket, hogy a szemtanúk is jókat nevettek rajtuk. Szégyenérzetükben távozott a két srác.

Ami viszont tény és igaz rám, arra meg szintén felesleges besértődni. Hiszen újat nem mondanak, tudok magamról mindent.

Az emberek akkor sértődnek meg, ha elégedetlenek a témát illetően, kellemetlen nekik, nem fogadták el a jelen énjüket.

Ha az ember elfogadja és nagyon is tisztában van vele vagyis lélekben is helyén van, akkor normális esetben lepereg róla.

Volt egy időszak baleset miatt, amikor csak gyógytorna volt és felszedtem pár kilót.

Akinek nem tetszett és rosszindulatúan beszólt, annak kinyomtam a fenekem és rácsaptam "csak szeretnéd, cica! Ugye? Ne tagadd a haveok előtt, kis tsundere!"

Zavarba jött és haverjai is jót nevettek velem együtt.

Akkoriban úgyis tudtam, elég lesz 2-3 hónap az azelőtti alakom visszanyeréséhez csak vissza kell váltanom a megszokott napi rutinomhoz sportban.

Elfogadtam akkoriban, hogy az egy ideiglenes állapot. Ennyi.

Persze ehhez is kell egy jellem, személyiség.

Sok felnőtt se kezeli jól a helyzeteket. Milliónyi gyerekes megnyilvánulást láttam felnőttnek momdodd emberekről, kiknek csak a testükről mondható el az X év.

Ez a "nem foglalkozok velük, mert irigyek" kifejezés sokszor olyan emberek szájából hanghik el, akik beképzeltek, nincs önreflexió és egyszerűbb csak ezt mondaniuk.

Némelyiknek komoly lelki bajuk van szintén.