Más is van úgy, hogy igyekszik nagyképűnek, leszaromnak tűnni mert fél attól, hogy az emberek újra átverik, kihasználják, megbántják?

Nő vagyok, de nekem is volt egy ilyen időszakom. Annyira belefáradtam abba, hogy én teperek mindenki után, akik meg általában vagy rögtön lepattintanak, vagy később unnak rám, hogy felvettem én is ezt a nagyképű, leszarom stílust.

A gond az egésszel az, hogy az alapproblémát nem oldja meg. Hiába tettem úgy, mintha nem érdekelne senki, attól még belül ugyanúgy magányos voltam, hiányzott, hogy legyenek barátaim. Viszont sikerült megtalálnom a középutat. Annyit gyakoroltam az embergyűlölést, hogy ha valójában ugyan nem is lettem az, azért a teperésről leszoktam, lett egy egészséges önbizalmam, megtanultam normális mértékig távolságot tartani és magamban is ellenni, ilyenek. Ennek köszönhetően pedig egy idő után lettek igazi barátaim is. Kívánom neked is, hogy ez az időszak csak egy rövid kilengés legyen az életedben, és segítsen megtalálni azt az utat, ami valóban boldoggá tesz.