Jogos, hogy kirekesztettnek érzem magam?

Hagyd a francba.

Már nem vagytok egymásra utalva.

Neked új élet, fősuli, egyetem, melóhey, új emberek, akiket tényleg te választasz meg, nem ilyen gimis kamuhaverságok,-majd erre rájössz, hogy amúgy mennyire csak az volt a barátság alappillére, hogy egy helyre jártatok.

Meglátod, pár hónap, eszedbe se fog jutni.

Hiába szólsz, ha nem akarnak hívni. Tudják pontosan hogy megtehetnék, de nem teszik.

Ettől még lehettek barátok, semmi nincs abban hogy ők külön is találkoznak. Jobban jóban vannak, ez van; időt akarnak tölteni egymással. Ez a hármas ahogy a fejedben van, nem létezik, de mint mondtam, ettől még nem vagytok rosszban.

Ha nem hívnak sehova, ha te nem hívod őket, akkor az is felmerül, hogy nemhogy a 3-as nem létezik, de konkrétan a barátjuk sem vagy. Ami rossz érzés, de megint nem tudsz csinálni semmit.

Szerintem kezdj el új emberekkel ismerkedni, barátkozni. Itt a nyár, millió lehetőség van. Ősztől pedig az új suli/egyetem/munkahely újabb lehetőség erre.