Mennyire önző,magamnak való dolog ha ezentúl egyedül csinàlok meg programokat?

Szerintem ez egy szuper dolog :)

Én is sokáig ragaszkodtam ahhoz, hogy minden programra elhívjak magammal valakit mert úgy éreztem így illik és én sem mertem egyedül menni vagy legalábbis azt gondoltam úgy nem lenne annyira élvezetes, nem szokás, mit csináljak ott egyedül stb. Aztán nagyon sokszor előfordult velem is, hogy az illető végül mással ment el a velem

megbeszélt programra…. vagy az utolsó pillanatban lemondta, vagy eljött csak közben minden mással volt elfoglalva (pl. telefonálgatott), vagy nem is találtam olyat, akit szintén érdekelt volna a kinézett program. Úgyhogy én is rávettem magam, hogy elmenjek egyedül is ide-oda. Először furcsa volt, de már nagyon megszerettem. Nem mondom, valami tényleg inkább társas program vagy vannak ilyen “üres járatok”, amikor unalmasabb vagy kellemetlenebb, de nekem nagyon pozitív élményeim vannak. El szoktam menni én is kávézni vagy enni olyan helyekre, ahova amúgy nem járok, de voltam már így fesztiválon is, múzeumokban, túrán. A következő cél az utazás, de ahhoz még nyuszi vagyok :D Ha vannak olyan barátaid stb., akikkel nagyon egy rugóra jár az agyatok akkor valószínűleg egyébként sem olyan bonyolult, de nekem nagy könnyebbség, hogy nem kell másokhoz alkalmazkodnom és ténylegesen meg tudom valósítani, amit szeretnék.