Miért tragédia ha nem iszom állandóan alkoholt?

Ritkán iszom alkoholt, max ha esemény van (szülinap, szilveszter stb.), de akkor azért kirúgok a hámból rendesen, behozom a lemaradást. De csak évente párszor, nekem bőven elég. Azért nem szoktam éjszakázni, részegeskedni, mert hétvége van és kibírtam egy hetet. Az ismerőseim pedig mindig kerítenek alkalmat rá, hogy részegek legyenek, különösen "mert péntek van, buli van, koncert van stb" duma. Úgy vagyok vele oké béke van, csatlakozom, de nem rúgok be ezért mert péntek van, de érezzük jól magunkat. Mindig jó fej vagyok, kedvelnek a társaságban....és nem hívnak emiatt mert nem éjszakázom, vagy mert nem iszom.

Van egy haverom, ezer éve ismerem de úgy veszem észre már csak inni vagyok jó. Kifogás, hogy berúghasson csak úgy. "Jaj de rossz kedvem van, be akarok b*szni. Jaj nem iszunk? naaa igyunk már, meghívlak" szabályosan itat. Ha meg azt mondom, hogy nem iszok, akkor erősködik és kérlel. Vagy milyen már, hogy narancslevet iszok egy bárban... szerintem ő gyakran iszik.

Nem vagyok jónak elrontója, de hetente meg kéthetente nekem sok és nincs kedvem hozzá. A lányismerőseim rosszabbak, ők minden hétvégén isznak és éjszakáznak, piával fotózkodnak. Nekem elég pár havonta, de egyszerűen nem találom a helyem.

Persze biztos van itt aki azt mondja, jaj de jó ivócimbi, de nem olyan jó az. Veletek is megesett ez, vagy csak én nyúlok bele a rosszba?