Mit csináljak ha nem tudok sokáig az emberek szemébe nézni?

Nem így beszélünk, ahogy elképzelted, hanem úgy ahogy leírtad. Akkor nézünk rá az áldozatra, folyamatosan a szemébe pislogás nélkül, amikor megfenyegetjük; de ha batáti beszélgetés során akkor nézzük rá, amikor a legfontosabb mondandónk hatását lássuk.

Íme egy példa.

Napfény délután volt 1970. November.19. hétfő. egy középkorú, jólfésült fickó kiszállt egy lesötített BMW- ből egy aktatáskával (itt talán néha ránéztünk egy-egy pillanatra, hogy követi-e a fonalat) a táskát átadta egy napszemüveges férfinak (itt már ránézünk a hallgatóra, mert látni akarjuk a reakcióját) kinyitotta az aktatáskát és előhúzott belöle egy PM009-et és a szájába téve meghúzta a ravaszt, az agyveleje beborította az aszfaltot. (Közben gyönyörködünk a hallgató tátott szájában, de a hosszabb ránézéssel jelezzük felé, hogy mi befekeztük, reagálhat szavakkal, kérdezhet)