Az "Így jártam anyátokkal" c. sorozatnak mennyire van valóságtartalma? (kifejtve lent)
Rég láttam, szóval nincs meg minden mozzanat. Arra értem a valóságtartalmat, hogy mennyire igaz a kor előrehaladtával, ami emberileg, barátilag lezajlott, ahogy idővel a munka, család miatt kevés idő volt. Meg ami eszetekbe jut.
Húsz éves vagyok, kevés baráttal, amit nem bánok, és nem is félek ez ügyben. Csak furcsa a jövőre gondolni, amire már nem gyerek szemmel tekintek, mint régen, hanem lassan dolgozó emberként. A sorozatban pedig kvázi a felnőtté válást láthattuk, hiszen, ha jól emlékszem, huszonévesek voltak az első részben, aztán szülők lettek, házasodtak, stb, stb, nem csak korban lettek felnőttek.
Szerintem teljesen reális a dolog a valóság szempontjából.
Egyébként a sorozat elején a 20as éveik végén vannak, 27-29 évesek, ha jól emlékszem.
válasza:Az teljesen reális, hogy az emberek élete és élethelyzetei változnak az idő múlásával és az is elég gyakori, hogy a fiatalabbként társaságibb, bulizósabb korszak elmúlik, az aktívabb barátságok lazulnak, jobban eltávolodnak az emberek. Mindenkinek lesz saját élete, hozzá tartozó prioritásokkal, saját családja kerül a középpontba és a barátok (akiknek szintén van saját családja, külön élete) távolabb kerülnek.
Persze az egyénenként változhat, hogy mennyire lazulnak fel ezek a kapcsolatok, mennyire távolodnak el egymástól.
A sorozatnak is elég fontos eleme, hogy rajtad is áll, hogyan alakítod az életedet. Milyen döntéseket hozol, miket helyezel a középpontba, miket hanyagolsz milyen dolgokért.
Húsz évesen még fiatal vagy, sok lehetőség áll előtted. Jó eséllyel előbb még gyarapodni fognak a barátaid, nem ritkulni. De azért ez rajtad is múlik, hogy mit és hogyan teszel érte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!