Miért költök másokra többet szívesebben, mint magamra?

Mármint, a mások alatt leginkább családtagokat értsetek.

Fiatal vagyok, 20 éves. Nincsenek nagy igényeim, nem járok bulizni és szinte sehová sem. Az egyedüli dolog, ami nélkül nem tudnék élni, az az edzőterem, tehát a havi költségem szórakozást tekintve a kondibérlet ára, ami kevesebb, mint 20 ezer forint.

Első munkahelyemen vagyok, habár a fizetés nem annyira jó, sőt, elég kevés (300 nettó), de mellette kényelmes és ami a legfontosabb, összeegyeztethető a hobbimmal, ami az edzés. Régebben is feltűnt már, hogy magamra alig, de pl a testvéreimnek/szüleimre többet költök.

Ösztöndíjas voltam általános iskola 7-8. osztályában, és szó nélkül odaadtam a "megkeresett" pénzt a szüleimnek (Nem voltunk soha sem gazdagok, sőt, egy időben elég nehézkesen éltünk, de sosem kérték el tőlem, sőt, voltak is veszekedések ebből, hogy költsem el én, mert én tanultam meg érte, ellenben én mindig odaadtam, mert tudtam, hogy nagy segítség ez), vagy vettem a húgomnak tabletet. Volt olyan is, hogy a nagyobbik testvéremmel összepótoltunk gáztűzhelyre és azzal leptük meg anyát, vagy vettem egy mikrót, ilyesmik (mindez még az általános iskolás korszak, 14-15 éves koromban). Nem tudom mihez tudnám hasonlítani, de olyan jó érzés fog el, ha másoknak tudok segíteni, vagy egy boldog pillanatot okozni.

Magamra az edzésen kívül semmit nem költök, 3 havonta kb. 20-25 ezer forint értékben táplálékkiegészítő + havi kondibérlet, ennyi.

Pl.: Most a húgom kinézett magának egy parfümöt, de sokallja érte a pénzt (20e forint, ez egyáltalán nem vészes szerintem egy parfümért) és megszeretném neki venni, de Ő erről nem tud.

Szóval olyasmire gondolok leginkább, hogyha a családban kell valakinek valami, akkor kb. szó nélkül megvenném neki, de magamnak már nem, kivéve a fentebb leírt 3 havonta 20-25 ezer + havi kondibérlet.

Van más is hasonló helyzetben? Ez inkább pozitívum, vagy negatívum?