Mit gondoltok? Lehet nem kéne többet emberek közé mennem, de nem is bánom.
Nem mentem be ma az egyetemre, mert az előző két nap annyi órám volt, hogy elszívta minden energiámat, és főleg szociálisat - ami amúgy is igen limitált. A fizikai energiámmal nincs baj, inkább az fáraszt ki, hogy ha emberek között vagyok - akkor is, ha nem mozdulok, és nem is beszélek, és nem is szereplek egyáltalán. Csak ha vannak/léteznek körülöttem emberek. Fárasztó.
Jelenleg itt ülök a szobámban egyedül, írom az orosz házimat, közben epikus viking zenét hallgatok brutálisan hangosan (Vikingek/Normanok/Varégok -> Kijevi Rusz) és oroszul különböző akcentusokkal kiabálok, majd röhögök magamon, hogy mennyire überfäszán hangzik az orosz. Néha belekortyolok a nyolcadik adag kávémba, és azon gondolkozok, hogy le kellene cseréljem ezt a kurvä rotringot, mert nem képes abszolválni az intenzitásomat.
Néha ránézek a facebookra, és megpróbálom angolul fonetikusan leírni a német barátomnak, hogy hogyan kellene kiejteni adott mondatot oroszul. Azt mondja érti. Nem vagyok biztos benne, hogy hihetek-e neki.
Lehet főznöm kéne még kávét.
20/F
válasza:
válasza:Szuper! Nekem is tetszik az orosz :D
De ne igyál ilyen sok kávét! Ha kész a házi, akkor pihenj és élvezd a "szabadnapot".
A probléma az ilyen helyzetek utána "crash"-sel van. Gondolkoztam már azon is, hogy a mániás-depresszió egy enyhébb fajtája áll fenn, mivel vannak időszakok, mikor mindenre alkalmatlan vagyok, és vannak időszakok, mikor hatalmas mennyiségű dolgot intézek el rövid idő alatt, iszonyatosan kreatív és produktív vagyok. Hasonlóan a mostani helyzethez. Ha ezt látná valaki - és szerencsére nem látja senki -, szerintem kikötözve vinnének el. :D
E mellé jön még az állandó órarend, amin nem tudok változtatni: hétfő-kedd elszívja az összes energiámat. Kedden hiába fekszek le este 8-kor és kelek 6-kor, olyan fáradt vagyok/maradok, hogy képtelen vagyok felkelni az ágyból, nem hogy még utazgatni, meg emberekkel kapcsolatba lépni.
Igazából az emberekkel való interakció a fő probléma. Komolyan: egy stressz az egész. Már az egyetemre menet se megyek ki a forgalmas utcákra, inkább megyek a kis mellék utcákon, csak hogy kevesebb emberrel kelljen találkoznom. Sokkal nyugodtabb vagyok így, és sokkal kevésbé problémás. De az órák - az előadások is, ahol egy szót se kell szólni - így is elveszik minden energiám, egyszerűen csak az, hogy vannak körülöttem emberek.
Most a legjobb minden. Teljesen egyedül vagyok az egész házban, még néhány óráig. Imádom.
válasza: válasza: válasza:Szia!
1: ne igyál annyi kávét, mert szívbeteg leszel :D :/
2: én is hasonló problémákkal küzdök, és furának érzem magam, ami azt jelenti, hogy te is fura vagy.
Nem lehet az, hogy szociális fóbiád van és túlzottan introvertált vagy?
Ha gondolod, privátban is megtárgyalhatjuk a dolgokat.
Na elfogyott már a kávé? :D
Hát ahogy olvastam tisztán láttalak magam előtt :D
Az a helyzet hogy kénytelen vagy minimális szinten embereket elviselni. Ehhez kitartás. ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!