Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Hogy csinálják mások, hogy...

Hogy csinálják mások, hogy kedvesebbek, több embert szeretnek? Nekem a legtöbb ember nem különösebben szimpatikus, ezt azon mérem le, hogy egy alkalom után nem akarok többet beszélgetni vele, nem keresem a társaságát, ha rám van bízva.

Figyelt kérdés
Munkahelyre nyilván bejárok. De ott is mondjuk 10 emberből a töredéke olyan, hogy szívesen beszélgetek vele. Sose mondanék olyat, amit már hallottam másoktól, hogy "bárkivel szívesen elbeszélgetek bármiről", "minden emberben meglátom a jót", "szeretem a gyerekeket", "nyitott vagyok" stb. Mert nem igaz. Nagyon sok embert egyszerűnek vagy felszínesnek tartok (tudom, hogy ez felsőbbrendűség, de ezzel az érzéssel együtt nem gondolom, hogy mindenkinél okosabb vagy műveltebb lennék. Dehogy. Számtalan ember van, akit életem során már műveltebbnek vagy okosabbnak láttam magamnál. A tanultság pedig egyértelmű, hiszen azok tények.), ezekkel nem akarok különösebben beszélgetni, megrémít az a brutális egyszerűség, amikor valaki "uram"-ként emlegeti a férjét, vagy ha valamin elcsodálkozik, akkor a "g eciiiii!" szó a legfőbb kifejezési eszköze. Sok embert közhelyesnek látok. Ha azt mutatnám, hogy élvezem a velük való együttlétet, az megjátszás lenne. Így, ha nem játszom meg, mogorvának tűnök, és lenézőnek is. Tudom, mert kiderült már szakembereknél, hogy nárcisztikus személyiségzavarom van. Ezek az érzéseim nem fognak soha változni? Mindig csak megjátszással működhet? Hogy tudnék jobban elfogadni embereket, kedvelni őket?
2023. jún. 12. 07:22
 1/8 anonim ***** válasza:
69%

A legtöbb esetben csak úgy látszik, hogy sok barátja van egy adott illetőnek.

Oke.. vannak olyan emberek, akiket tényleg nagyon egyszerű meg kedvelni, intelligensek, motiváló személyiségük van, de belőlük azért nem akad minden bokorban egy.


A sztori amúgy egyszerű. Elfogadod más hibáit, hiányosságait stb stb és cserébe ők is elfogadják a tiéd. Lehet válogatni az emberek között, csak akkor nem kell meglepődni, ha valaki az arcodba vágja, hogy f*sz vagy.


Nem igazán létezik olyan munkahely, ismerősi társaság, ahol mindenki kijön mindenkivel, viszont mindenkinek jobb, ha a szükséges időtartamra megtűri az adott illetőt/illetőket, nem zárkózik el a kommukációtól stb.

Nem egy egyszerű folyamat, de enélkül azért nehéz komfortosan érezni magad egy társaságban vagy a munkahelyeden.


Nekem is vannak ilyen személyek. Arra a havi 1 alkalomra amikor közös program van el viselem, beszélünk olyan dolgokról, amikről tudunk, nyilván annyit amennyit feltétlenül muszáj. Ezen felül nem keresem a társaságukat. Probléma letudva, mindenki boldog.

2023. jún. 12. 07:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
83%

Nyilván, ha népszerű lennél az emberek körében, sok pozitív visszajelzést kapnál, több embert fogadnál el.

Szülőktől látott rossz példa, hibás nevelés, mind oda vezet, hogy valaki nem lesz jó szociális érzékkel megáldva.

Ezt meg fejleszteni....lehetséges, olyan közeg kell hozzá, ami nagyon felemel, erőt ad, pozitív visszajelzéseket.

De a mai világban.....sokszor olyan példákat is lát az ember, amik követhetőek, hogy kb egyenes út vezet a vonalán a pokolba.

Légy mogorva, egyedülálló, utáld a gyerekeket, az állatokat, emberileg minél nagyobb hulladék vagy, annál jófejebb leszel valahol.

Rengeteg ilyen sérült ember van, aztán elél egy életet kb úgy, mint egy könyv a polcon, porral borítva.

2023. jún. 12. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
48%
Szerintem ez olyan, hogy ha nem megy, akkor nem kell erőltetni. Miért ne maradhatnál önazonos? Nem kell mindenkivel jóban lenni, nem kell, hogy megfelelj másoknak. Ha untatnak, hát untatnak, ez van, ettől nem vagy rossz ember. Én sem szeretem a felszínes csevegést, pletykát, small talkot. Ettől függetlenül szeretem az embereket, empatikus vagyok, mindenkinek érzem kicsit a lelkét. De ha ez valakiben nincs meg, hát nincs meg.
2023. jún. 12. 08:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:
3: az egész egy út volt, a megfelelési kényszerre ráismerve. Már nem vagyok fiatal, és már a nyolcvanas, kilencvenes évektől érdekel az önismeret, akkor is volt már önfejlesztő irodalom, de nem ilyen dömpingben, mint most. Manapság már tisztábban, bátrabban használjuk a fogalmakat, többen felvállalják, hogy szakemberhez járnak, van egy csomó ingyen elérhető videó hiteles, képzett vagy kókler emberektől. 25 éve, az első munkahelyemen és más emberi kapcsolataimban fel se merült bennem, hogy ilyeneket meg lehet fogalmazni magamnak és másoknak. Akkor mindenkihez kedves voltam, mindenért bocsánatot kértem, mindenkinek a kedvében akartam járni, mindenkiről szépeket mondtam. Rájöttem, hogy de hiszen nekem egy csomó mindenki nem szimpatikus, nem esik jól velük beszélgetni. Így jutottam el a mostani állapotig. Tudatosabb vagyok, de nem boldogít az az állapot, ami most van. Önazonosság? Önazonos lehetek, de ez semmiféle zent nem hozott el. Ha elkezdenék "fake it till you make it" módon bazsalyogni azokkal is, akikkel nincs kedvem, szerintem akkor meg érezném a disszonanciát, csak megjátszás lenne, mások elhihetnék, de én tudnám, hogy csak azért beszélgetek, hogy ne lógjak ki annyira.
2023. jún. 12. 08:54
 5/8 anonim ***** válasza:
100%
Nem szeretünk több embert. Csak magasabban van az ingerküszöbünk és azzal is kulturáltak maradunk, akit csak elviselünk. Ő ezt úgy érzékeli, hogy adott egy biztonságos közeg, amiben önmaga lehet és beszélgethet (velünk), hiszen nincs beugatva neki meg csúnyán nézve rá, emiatt meg úgy néz ki az egész kívülről, hogy mekkora spanok vagyunk.
2023. jún. 12. 09:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%
#4 Ha ettől valamilyen zent vársz, vagy jó érzést, akkor esetleg próbálj meg empátiát belevinni. Amikor kedves vagy valakivel, segítesz valakin, érezd át te is azt, hogy a kedvességed, figyelmed, törődésed hogy esik most neki és ez neked is jól fog esni. Az önkénteskedésre, adakozásra, jótékonykodásra ezért is lehet rákattanni. Próbáld ki esetleg. De ez csak egy ötlet, én nem vagyok önismereti trainer. :)
2023. jún. 12. 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:

Foglalkoztam már önkéntes munkával. Jó volt. Rá azért nem kattantam, és úgy látom a dolgokat, hogy amikor valakivel jót teszek, akkor is magamat akarom kielégíteni. Persze az jó, ha a másik is jól jár ezzel, de én soha nem áltatnám magam azzal, hogy én más emberek szükségleteit akarom kielégíteni (nem csak önkéntességgel, hanem bármi más helyzetben is).

4: én is kulturált maradok. Semmiképpen nem úgy viselkedem a nem kedvelt emberekkel se, hogy öt perc után kéretlenül elkezdem mondani nekik: lenézlek, nem tartalak semmire, sokkal műveltebb vagyok, nem tudok kapcsolódni hozzád, én nem ilyen vagyok, ennélfogva a minimálisra szorítanám veled a kommunikációt, addig leszek a társaságodban/ezen a munkahelyen, amíg az az érdekeimnek megfelel stb. Nem mondok ilyeneket. Az persze lehet, hogy a viselkedésem ezt sugallja, de ennél, legalábbis szerintem sokkal finomabban. Akkor viszont megjátszós vagyok? Vagy csak nem egy otromba állat? Te hogy csinálod és én hogy csináljam jobban?

2023. jún. 12. 10:23
 8/8 anonim ***** válasza:
Én őszintén szeretek másoknak jó érzést okozni. Ez a személyiség kérdése is. Elég “igénytelen” ember vagyok, nekem valószínűleg valami ősi afrikai vagy ázsiai közösségben kellene élnem, ahol az emberi interakció (beszélgetés, nevetés, tánc) egyszerű örömei a minden…
2023. jún. 22. 23:48
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!