Nem tudom mit tehetnék, nagyon nem vagyok elégedett az életemmel (28N)?

"legszívesebben megmondanám, hogy én hètkőznap esténként dolgozni akarok mert egyszerűen nem fog az agyam"

És ennek ugyan mi akadálya?

Ajánlom figyelmedbe Ryan Holiday: Calendar anorexia monológját Casey Neistat előadásában (remélem, találsz rá 2,5 percet és megy az angol - ha nem, akkor be tudsz hozzá kapcsolni automatikus fordítást is):

https://www.youtube.com/watch?v=fxrgNuVPqxY

Az időbeosztás jelentős részben a prioritásokról szól és azok megvédéséről. Ahogyan van az a mondás, hogy "az vagy amit eszel", az időbeosztásra is ugyanúgy igaz, hogy "az vagy, amit teszel". Ha minden más tennivaló miatt nem hagysz időt valamilyen dologra, akkor az a dolog neked nem elég fontos. Mindegy, hogy erről mit gondolsz, mindegy, hogy mit szeretnél, hogy fontos legyen. Ha tényleg fontos lenne, akkor szánnál rá időt - bármi áron. Ha nem vagy képes időt felszabadítani rá, hogy haladj vele, akkor nem elég fontos számodra - vagy rosszul kezeled a prioritásokat és nem a tényleg fontos dolgok köré szervezed az életed, hanem csak futsz minden más dolog után és hagyod, hogy más dolgok döntsék el, hogy mi mennyire fontos számodra.

A legalapvetőbb időmenedzsment módszer a time blocking, hogy a fontos dolgokat beütemezed, elkülöníted rájuk az időt és aztán fegyelmezetten tényleg azzal is foglalkozol a kijelölt időben, amivel kell. Beírod a naptárba, hogy lásd, ott neked dolgod van és nem szervezel arra az időpontra semmi mást, mert neked akkor dolgod van: csinálni a számodra fontos dolgokat.

Kedves, hogy a barátok szocializálódni akarnak, de fontosabb a velük töltött idő, mint a beadandód? Ha a beadandód nem fontosabb a mindenféle baráti találkozóknál, akkor nem akarod eléggé azt a PHD-t. Ez akár el is döntheti a dilemmádat.

Ha viszont első a tanulás és a PHD megszerzése, mert már rengeteg időt és energiát beleöltél és legalább valamennyi haszna lehet számodra, ha megszerzed, akkor lényegesen nagyobb az esélyed összehozni, ha a barátokat egy időre legalább valamennyire háttérbe helyezed és a PHD munkát helyezed előtérbe. Szervezd köré az életed, hogy megfelelően tudd végezni, amit kell.

Nem kell feltétlenül minden baráti találkozót örökre lemondani, de lehet csökkenteni a mennyiségüket. A hét hét napból áll, ebből 5 hétköznap. Ha 3 nap munkával töltöd a délutánokat, a maradék két napon akár találkozhatsz is másokkal - és még mindig ott a hétvégéd, amikor szintén dolgozhatsz is, meg barátkozhatsz is.

A bevásárlás, főzés, takarítás mind tömbösíthetők, nem szükséges minden nap csinálni mindegyiket. Egyik nap bevásárolsz egész hétre, másik nap megfőzöl egész hétre, vagy legalább több napra, sok mindent akár elő is készíthetsz, míg az egyik kaja megfő, hogy más napokon gyorsabb legyen a következő kaja elkészítése, mert már be van készítve.

Én pl. utálok külön elmenni bevásárolni, így mindig rászervezem a munkára, találkozókra, egyéb kimozdulásokra, hogy ha már úgyis elmentem valamerre, akkor hazafelé bevásárolok, így mindjárt megfeleződik a bevásárlás időigénye, mert amúgy is elmentem és hazajöttem volna a másik program miatt, csak a ténylegesen vásárlással töltött idő jelent többletet, maga a kimozdulás nem.

Na meg ha annyira idő és energia igényes a bevásárlás, akkor érdemes lehet elgondolkodni rajta, hogy inkább házhoz szállítással kérd a cuccokat, vagy akár megállapodni valamelyik boltban az eladókkal, hogy készítsenek neked össze X naponként Y termékeket, hogy összekészítve csak felkapnod és kifizetni kelljen, a polcról a kosárba pakolászni ne neked kelljen mindent egyesével.

Eleve már az sokat segíthet a bevásárlás felgyorsításában, ha nem egy giga méretű Tesco/Auchan üzletet kell egy óra alatt végig járnod 10 féle termék miatt, hanem egy jóval kisebb boltba jársz, ahol negyed annyi idő alatt összeszeded ugyanazokat a termékeket.

Ételek közt is lehet olyanokat keresni, amik kevesebb aktív tevékenységet igényelnek, csak összekészíted, beteszed és főni/sülni hagyod, időnként ránézel, hogy kész van-e.

Közben tudsz mást csinálni. Még ha nem is a PHD munkáddal haladsz közben, mert ahhoz túlzottan megosztja a figyelmed, pl. tudsz mosni, takarítani, egyéb dolgokat csinálni, hogy azok ne a tanulás rovására menjenek.

(Csendben hozzáteszem, ha tényleg annyira nincs semmi más lehetőséged időt találni a fontos munkára, mint mondod, akkor lehet kompromisszumokat is kötni a dolgok kivitelezésének igényességében. És itt nem arra gondolok, hogy a PHD-t írd meg vacakabbra, mivel abból lehet gond.

Viszont ha csak ritkábban, mondjuk naponta helyett 2 hetente, kicsit felületesebben takarítasz, néha kevesebb főtt ételt eszel, abból nem lesz semmi komoly probléma. 1-1 nap elmegy, hogy csak harapsz egy kis zöldséget egy szelet kenyérhez, amit még csak meg sem feltétlenül kensz semmivel, vagy csak zöldségeket, gyümölcsöket, zabpelyheket eszel komolyabb főzés helyett.

Tudom, hogy nem ideális megoldások ezek. Sőt akár kifejezetten bosszantóak is lehetnek, de annak, hogy egy kicsit nagyobb a kosz/rendetlenség, kevesebb következménye lesz, mint annak, ha elbukod a PHD-be ölt éveidet eredménytelenül.)

Az is egy nagyon fontos ön-ösztönző módszer lehet az érdemi munkavégzés szorgalmazására, hogy bármi mást csak azután csinálhatsz, ha a fontos dolgokkal már haladtál. Erről szól többek közt a pmodoro technika is. Előbb fél óra aktív munka, semmi mással foglalkozás, ha ez megvolt, akkor jöhet 10 perc kikapcsolódás, amikor bármi mással foglalkozhatsz munka helyett.

Ugyanezt a szemléletet alkalmazhatod a baráti találkozók, de akár a takarítás kapcsán is. Ha már volt a héten 1 délután hasznos, eredményes PHD munkavégzés, akkor utána jöhet 1 délután bármi más. Aztán következő nap újra első a munka, nem jár jutalom munka nélkül. Ha nem sikerült haladni a munkával, mert meglepetésszerűen hirtelen kitört helyette a takarítás vagy a főzés, akkor addig nincs baráti találkozó, amíg nem tudsz egy újabb aktív és eredményes munka délutánt beiktatni. Ha ez meg volt, akkor jöhet csak a következő bármi más helyette.

És akármennyire nem szórakozás a főzés, takarítás, bevásárlás, akármi más, mivel a PHD munka a fontos, amit ösztönözni kell, minden mást érdemes az élvezet kategóriába sorolni. Ha a főzés vagy takarítás miatt nem tudsz PHD munkát végezni egyik nap, akkor azzal egy nap baráti találkozót is kilőttél a hetedből.

Mellesleg akár össze is kapcsolhatod a baráti találkozókat a bevásárlással, főzéssel, sőt akár a takarítással és bármi egyébbel is. Csinálhatjátok ezeket együtt, akár még segíthetnek is benne, hogy hamarabb végezz és több időd jusson a PHD munkádra, hamarabb túl legyél ezen az időszakon és utána felhőtlenebbül tudj velük lenni.

Sőt ad abszurdum akár meg is beszélheted a barátaiddal, hogy ha ők maguknak úgyis vásárolnának, akkor ugyan vásároljanak már be neked is, hogy ezzel se kelljen időt töltened, cserébe akár te még főzhetsz is nekik, vagy azt megcsináljátok együtt.

Az akár még munkahelyeken is előfordul, nem csak baráti társaságokban, hogy az emberek felosztják, hogy melyik nap/héten ki mit főz nagyobb mennyiségben a egész csapatnak, amit aztán ehet mindenki és a következő periódusban meg más főz mindenki másra is, így felosztva a főzés idő, energia, költség és egyéb igényeit.

Én is rengeteg barátommal szoktam munka, főzés, takarítás, házimunka közben találkozni. Lehet hogy nem ideális, lehet akár ciki is valakinek, vagy csak szokatlan, de csak a gondolkodásodat kell hozzá átalakítani. Szerencsére pszichológus vagy, ez a szakmád, alkalmazkodj és oldd meg a problémáidat!

Ha mindig a kifogásokat keresed, hogy miért nem tudsz valamit megoldani, akkor csak önigazolást találhatsz, hogy ezt tényleg nem lehet megoldani, hiszen mást nem is keresel, csak ezt.

Ha inkább a megoldásokat keresed, hogy ha a körülményekre nincs ráhatásod, akkor neked mégis milyen cselekvési lehetőségeid vannak, amik közelebb vihetnek a problémák megoldásához, akkor lényegesen nagyobb eséllyel fogsz megoldásokat találni kifogások és önigazolás helyett.

Pszichológusként nyilván pontosan tisztában vagy a Steven Pressfield által ellenállásnak (resistance) nevezett jelenséggel, ami pontosan ilyen helyzetekben szokott fellépni és mindent megtesz azért, hogy eredményesen térítsen le a tervezett pályádról, hogy minden más fontosabbnak tűnjön, mint amivel tényleg foglalkoznod kéne. De akkor nyilván azt is tudod, hogy ez leküzdhető, csak foglalkozni kell vele.

Mondanám, hogy ha még nem tetted, olvasd el Pressfield: Művészet háborúja című könyvét, de tartok tőle, ez is csak egy újabb kifogássá válna, hogy miért nincs időd haladni a PHD munkáddal. Szóval nem biztos, hogy a te helyzetedben ez a legjobb tanács - mondjuk a takarítás és a baráti találkozók helyett hasznosabb időtöltés lehet. Sőt akár munkába menet, vagy a wc-n ülve is olvashatod, hogy ne vegye el az időt mástól...