Előfordult már, hogy felvállaltátok volna a véleményeteket, belementetek volna konfliktusba, de attól való félelmetekben nem tettétek, hátha a kapcsolat nem elég erős ehhez?

A legtöbb ember nem ismeri a vitakultúrát, csak agresszívan támadnak, ha valaki más véleményen van.

Ellenben mindent el kell fogadni, amit ők mondanak. Mindenkivel belemegyek a vitába, nem is vagyok túl közkedvelt és hagytak is már el emiatt.

Nekem volt már ilyen egy barátságban, amit szorosnak hittem, mégsem mertem vállalni a véleményem, mert nagyon konfliktuskerülő voltam. De egy idő után, mégis ki mertem mondani, amit gondolok, mert már nem is tudtam magamban tartani.

A barátság végül mégsem élte túl a dolgot, de már belátom, hogy így volt a jobb. Ha azt nem tudtuk jól megbeszélni, nem is tudom, mi lett volna komolyabb dolog esetén. Legalább hamar kiderült 1-2 dolog.

Mert az embereknek alacsony a tűrésküszöbe, az első adandó konfliktusnál megsértődnek és szétmennek, de az is benne lehet hogy konfliktuskerülők, buták vagy nincs vitakultúrájuk, ilyenkor a legjobb védekezés a támadás vagy menekülés. Az én megfigyeléseim szerint több a menekülő, gyáva ember. A hátulról szarkavarás is ide tartozik.

Az emberek még önmaguknak is szeretnek hazudni, így az őszinteséget támadásnak és agressziónak fogják vélni.

Amelyik kapcsolat ezt nem bírja ki, az olyan is volt.

Nagyjából.

Tudtam, ha elmondom az őszinte véleményem és kikérem az övét akkor annyi...