Normális társadalmi felfogás lett, hogy egy elérhetetlen álomkép a fiatalok életcélja (vagy abszolút semmi)? Lelkiismeret nélküli harc a győzelemért - szerintetek ez jó, vagy rossz?

Na hát ez az első verzió pont én vagyok, az elérhetetlen álomképpel. De mivel egyre kevesebb megvalósulási esélyt látok rá, ezért az életemet egy nyomorult szánalmas szar csődnek érzem.

25f

Hogy ez a jelenség "jó"-e, vagy "rossz", arra nyilván a "rossz" opció a válasz.

Az a baj, hogy ez egy egészen "normális" reakció az életbe frissen kikerülő fiatalok részéről.

Gondoljunk bele a helyzetbe... Aki megfelelően tanult az eddigiekben - vagy éppen anyuci és apuci csapja ki a húszmilliókat mellényzsebből, netán protekcióval rendelkeznek, azok értelem szerűen a lehető legjobb lehetőségek felé fognak elindulni. Aki pedig lusta volt, vagy esetleg szorgalmas munka árán sem tudta elérni a kellő szakképzettséget, vagy nincs kellő tudása hozzá, esetleg nincs meg benne az az x-faktor, ami többmilliós bankszámlát takar, azoknak bizony maradnak a gyenge munkák.

Ez a két lehetőség van nagyságrendileg - amelyek pedig hatalmas kontrasztban állnak egymással. Egyszerűen vicc, hogy pályakezdőként átlagosan 3 év szakmai tapasztalatot várnak el legalább. Aki pedig megélhetésért elmegy egy Tescóba, az hajlamos leragadni ezen a szinten - bizonyos szempontból vizsgálva önhibáján kívül.

A fentebb leírt álmok egyátalán nem elérhetetlenek bár lehet nem 10 év alatt vagy akkor is csak hitelekből, de megoldható.

Az országban nagyon sokan keresnek 500 nettót. A vállalkozás sem olyan nagy dolog. Az én ismeretségemben van legalább 10 ember persze ezek többsége nem kifejezetten sikeres abban amit csinál.

Én most vagyok 20 éves nekem komolyan nem elérhetetlen a 500 ezres fizetés a vállalkozás. Már most is magánvállalkozóként webodalakat készítettek egyetem mellet és dolgom. Még koránt sem tartok ott, de csak egy programozói állásból 3-4 éven belül könnyen meg lehet az a nettó 500k különféle más jövedelmi forrásokról nem is beszélve.

Egyik volt osztálytársam már gimnázium alatt is 200k körül vitt haza. Hagyományörző katonaként előadásra és filmekbe hívták meg őt és ismerőseit plusz portásként dolgozott.

A fentebb felsorolt dolgok egyátalán nem elérhetetlen álom. Szerem az lenne a kicsit szürreális ha valaki 50 milliós autóról és 300 milliód házról beszélne, de ez...

Egy egzotikus nyaralás is meg van 1-2 millióból attól függően, hogy hova akarsz menni.

Èn pont azt látom,hogy a mai fiatalság el van a langyos kulàba,meg dolgozni luxus mert jajj egyetem mellett nincs idő dolgozni.

Elbulikàznak nem mennek szakmai gyakorlatra sem,aztán el vannak maguknak,nem keresik a lehetősègeket.

Kevesen vagyunk akik már gyerekkorunkba az elsőt akartuk ès tettünk is èrte.

Èn egyetem mellett mentem dolgozni a beleimet kihajtottam ès hajtom àllandóan,hogy ezt elèrjem ès többet is elèrjek.

Lelkiismeret hagyjuk már ebből nem lesz olyan èlet amilyet akarok,èrzelmeket tudni kell kontrollálni de nagyon.

Sajnos a mai fiatalok főleg a fiúknak semmi jövőképük ès nem tesznek semmit sőt inkább a fiatal lànyok kajak többet érnek el.

Na ez a gáz.