Normális, ha ezért nem merek költeni magamra?

Előfordul, hogy megtetszik valami apróság (körömlakk, fülbevaló, akármi), és fontolgatom, hogy meg is venném, aztán mindig lebeszélem magam, hogy nem vagyok már tini, ki nézi, van nekem is egy darab/egy pár már otthon, satöbbi.

Vagy ha ruháról, cipőről van szó, akkor is, mert minek az már, fontosabb dolgokra is mehet az a pénz, vagy mi van, ha rossz lesz a vizsgálat eredménye (bármilyen orvosi), aztán akkor sokra megyek vele, hogy vettem egy ruhát, mert akkor már mindegy lesz.

A legszükségesebb dolgokat leszámítva (pl új cipő, ha elszakadt az utolsó is) majdnem mindenről hatékonyan lebeszélem magam, mert nem vagyok már tizenéves, eddig azt se tudtam, hogy van ilyen, és megéltem nélküle, és hasonlók.

Többnyire örülök magamnak, hogy "na, ma sem vettem semmit", de valahol úgy érzem, azért nem teljesen normális.

Mi lehet az oka, és mit tudnék tenni?

25l