Ti ilyen helyzetben mit tennétek (kollégium)?

Tizedikes lány vagyok. Nem olyan sokan, 30-an lehetünk a koleszban. A lányszinten a lányok egész nap, este 11-ig is trappolnak, sikítoznak, visítoznak, ordibálnak, csapkodnak, dübörögnek, hisztiznek, minden ami néhány alacsony intelligenciájú illetve pár gyerekes felfogású 'nőtől'-lánytól kitelik.. Nekem ez sok, fiúk között nőttem fel akik az efajta viselkedést nem tolerálták, nem is szoktam rá, anyától is megkaptam volna a magamét..

Elég kemény gimnáziumba járok, és így tanulni sem tudok. Ha nagyon megunom, lemegyek az alsó szintre ahol a fiúk is vannak, de ugye nem lehet állandóan, mert akkor én vagyok a téma hogy teszem magam nekik.

Éjjel tanulok, mert délután szakkörök, mindennapos tesi, közösségi szolgálat. Az alsó szinten a szilencium terem van meg a fiúk is ott laknak, így beszélgetés lenne belőle hiszen látták hogy bemegyek a terembe. Szabad szilós vagyok de ott sem lehetett tanulni mert ott is megy a duma. Kikészít hogy alig alszok, mégis naponta 2-3 dolgozat simán van. Nem tudom mit kezdjek ezzel a kolesszal, energiám sincs annyira rossz a kaja is :/

Hétvégénként elmennék bulizni, havonta 1-2x de hát az is a tanulásból áll mert semmit nem tudok itt tanulni a gipszkarton falak között mérsékelt fűtés mellett.. Beszélni sem tudok kivel, nevelők nem tudnak mit csinálni, szüleim se, a lányoknak meg nem lehet szólni, mintha a falnak beszélnék. :/ Tavaly jó volt, de már szobatársam is átvette ezt a stílust.:c