Túlságosan eltávolodtam az emberektől?
Ha csak felfogni tudom őket, de megérteni nem. Hallgatok másokat és a beszédüknek nincs tartalma. Amennyiben akad, akkor plagizáláson értem volna egyeseket, ha nem idéznek félre.
Ennek okán én is képtelen vagyok megértetni magam. Lelki közösségnek nem vagyok tagja. Más csak a kezdeti rokonszenvét tudta lerombolni az idők során.
Mindenki szörnyen idegen, akiket ismertem azok is, persze én is számukra. Ez a folyamat egyre magasabbra húzza a falakat körülöttem. Mostanra olyan elidegenedést érzek, hogy motivációm alig van bárkivel felvenni a kapcsolatot, legyen az új vagy régi. Hetekig elélek csak tájékozódási szintű kommunikáción. Elég defenzív részemről.
Nem akarom, hogy kialakuljon egy "ÉN kontra ŐK" zsigeri utálat. De már kezd frusztrálni a helyzet, sőt gyötör, hogy bizonyos szerepeket nem tölt be senki az életemben.
Magamat nem gondolom többnek, mert leszakadtam a nyájtól, hanem elveszettnek.
A kérdésemre a válasz igen. Szóval inkább mások tapasztalatát várom. De ezt a kérdést, mintha itten túltárgyalták már volna.
Hát te magad írtad le a választ a kérdésedre. Amúgy a beszédnek érzelmi alapjai is lehetnek, nem csak értelmi.
Kezdj eljárni társaságokba, vedd fel a rokonokkal a kapcsolatot, mozdulj ki otthonról.
Hát elég költőien fogalmazol. Sajnos azon kívül nincs más megoldás, hogy: emberek közt kellene lenned.
Ennél többet/újabbat itt se nagyon fogsz hallani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!