Aki vegetáriánus volt miért tért vissza a régi húsevő étrendhez?

Én nem voltam "igazi" vegetáriánus. Egyszerűen elekdett nem ízleni a hus. eleinte nagyon keveset, majd egyáltalán nem ettem. Utána elkezdtem újra kívánni, most már megint része a mindennapi étkezésemnek.

Olyan 1,5 év volt mikor egyáltalán nem ettem húst.

Mivel akkor is és most is egészségesen étkeztem, így nem érzem azt, hogy akkor jobban éreztem volna magam mint most.

Igaz nekem nem volt semmilyen elvi okom, vagy elhatározásom, hogy mostantól nem eszek húst soha többet, hanem csak ne mkívántam.

Erről van szó!

Esetenként főleg nyáron nálam is van, hogy a húst nem kívánom és akár hetekig jól el vagyok zöldségen-gyümölcsön, káposzta- és tökféléken. Az még nem jelenti azt, hogy felhagytam a húsevéssel és vega lettem, csak azt, hogy figyelembe-veszem, a szervezetem mit kíván, és igyekszek olyasmit sütni-főzni, amikre éppen megéhezek.

Sosem ettem sok húst (kivéve esetleg gyerekkoromban, minden vasárnap volt csirke, egy ponton emiatt lettem vega, nem bírtam tovább. a zöldségeket sokkal jobban is szerettem) és ez nem is fog változni.

Évekig voltam vega, most "majdnem vega" vagyok - igenis ki kell emelni, mert vega koromban is hússal akartak etetni mindenütt, én pedig nagy általánosságban nem akarok húst enni. Főleg nem iparit. Havonta egyszer pedig már kezd sok lenni, bármilyen is.

Bulikban fordul elő, hogy kellemetlen lenne kihagyni az egyetlen főtt ételt 2 nap alatt (szerencsére sokszor rendesebb, házi vagy vadhúsról van szó). A táplálkozási célból elkövetett gyilkosság természetes dolog eme bolygón, az egész életen át tartó állatkínzás, ami ízetlenné is teszi a húst, sokkal jobban zavar. Nem vagyok szent, ez van.

A tejtermékek ipari volta is zavar, csak sajtot eszem közülük, majd igyekszem azt is csökkenteni, de nem egyszerű, mert akkor alig marad valami, ami ehetek s igencsak oda kéne figyelnem a fehérjebevitelre is, így sincs esélyem pl. szálkásító diétára.

Volt idő, amikor nem ettem tojást, nem is csodálom, a bolti szörnyen ízetlen. Csak házit veszek, nem is akármilyet, hanem nagyon kellemes környezetben élő (egy nagy kertjük van egy csomó fával), kapirgáló tyúkoktól származót, ami roppant finom. Csak éppen van rá egy mennyiséghatár, így nem ehetek annyit, mint szeretnék.

Érzek némi vonzalmat a vegán, sőt nyersvegán konyha iránt is, valamint a ketogén diéta is idetartozik, kedvelem, ha ilyen étkezéseim vannak, de nem csinálnám kizárólagosan. Igaz, én a szigorú vega korszakomat kivéve semmit nem csináltam kizárólagosan :D Most majdnem vega majdnem paleónak mondható az étrendem s ezt már nem szeretném durván korlátozni. A tojást semmiképpen nem adom. Hús nélkül simán tudnék élni, bár hiányozna a lazac. Ja igen, az apró kényelmetlenségeken kívül amiatt lettem újra nem vega. A lazac remek cucc, főleg nyersen és frissen. Csak a házi disznótoros veri számomra, de jóval évtizedek óta nem találkoztam, ráadásul kedvelem a disznókat, akár vad, akár házi. Finomak, de annál még inkább aranyosak, plusz értelmes, játékos állatok, akik inkább házikedvencnek és festményhez modellnek valók... Főleg a vaddisznók tudnak nagyon érdekesek s némely faj esetében szépek lenni. A kismalacok pedig tüneményesek. A házi más, de az is édes és roppant nagy kegyetlenség arra kárhoztatni őket, hogy egész életükben ne tudják arra használni csülkeiket és orrukat, amire azok valók.

Összetett dolgok ezek s fogok még gondolkodni a témán... A húsevés az én életemben valahogy adódik, de jobban örülök, ha nincs jelen. Gasztronómiai fegyelmezettségem lehetne magasabb fokú, de igyekszem.

Kb. 6evig voltam vegetarianus. Lakto-ovo. Azert maradt abba mert iszonyat elkezdtem kivanni husokat, foleg a halat es nemi belsoseget, pl. majat. Soha nem voltam egy nagy husevo, nem volt nehez atterni se, semmi nehezseg nem volt benne.

Ellenben egyszer csak jott a huskivanas kb. 6 ev utan, raadasul mas orszagba koltoztem, egyszer elem tettek egy bazi nagy husos szendvicset. Mivel kivantam es visszautasitani akkor abban a helyzetben bunkosag lett volna, megettem es jol esett. Azota eszem hust, de nem vagyok nagy husevo.

Az, hogy joban erzed magad vegakent, az egyfajta "szellemi" erzes, eletmodhoz legfeljebb annyi koze, hogy hirtelen valtas. Inkabb amolyan lelki placebo. Tok jo dolog a vegetarianizmus, ha esszel a megfelelo helyen van kezelve, kuldetestudat nelkul. Nincs idegesitobb egy "kuldetestudattal" megaldott vegetarianusnal, tudom nekem is volt ilyenem:)

A teljes vegan eletmodot en nem javallanam, hihetetlen onfegyelmet es tervezettseget kivan. BAr ha ez megy, hajra. Felnottkorban egeszsegugyi ellenervek sincsenek.

önfegyelem, tervezettség?

mindössze ezért nem ajánlanád?

a vegánok köszönik szépen, nagyon jókat esznek, nem kell nélkülözniük semmit, mindent megkapnak.

egyedül kreativitást kíván, bár úgy gondolom, egy jó szakács/háziasszony kreatív. és merész.

a lelki placebót pedig hanyagoljuk, ha egyszer fizikailag is jobban érzem magam, és tök jó alakom van, mióta vega vagyok.

egyébként az etikai vegák/vegánok nem igen térnek vissza a húsevésre, amint láthatod a válaszokból. én képtelen lennék húst enni újra.

Társadalmi és családi nyomás.

Nagyon nehéz tud lenni, ha a hozzád legközelebb állóktól is folyamatosan azt kell hallgatnod, hogy:

"Mit papolsz itt erőszakmentességről, meg ahimsa, meg szeressük az állatokat, a természetet, stb... amikor, nézz magadra, mindenkinek csak a külön gondokat okozod, neked semmi se jó, neked mindig mindent külön kell főzni, vagy akkor nem eszel és kínos helyzetbe hozol mindenkit, kiborítod a rokonságot az állandó finnyás bogaraiddal, hát nem lehetnél te is NORMÁLIS ahelyett, hogy a saját hülye világnézetedet ERŐSZAKOSAN rányomod mindenkire, és folyamatosan KONFLIKTUSFORRÁS vagy???"

Vagy elég erős vagy eltűrni, és szerzel pár ellenséget amit persze "csak magadnak köszönhetsz, mert olyan tudálékos és különc vagy", vagy egy ponton azt érzed, hogy az életmódod tényleg több konfliktust és erőszakot gerjeszt, mint amennyit elkerülhet.