Lehet, hogy tényleg az a sorsom, hogy a rossz dolog történjen?

Gyerekkorom se volt csak a kaka kupac. Aztán lassan felhoztam magam anyagilag, lelkikeg, jól voltam.

Aztán novemberben a munkahelyen nem rosszindulatból, nem direkt. Vétettek egy óriási hiábát azóta semmi se sikerül csak tologatom magam előtt a kaka kupacot, mint a sz@rtúró bogár.

Lehet, hogy akkor abban a pillanatban a sors akarta, hogy azt a hibát vétsem?

Azóta gondolkozom ezen, hogy miért nem cselekedtem másképpen.

Napról napra rosszabb, volt egy öngyilkossági kísérletem ami nem jött össze.

De ma megint ezen gondolkozom hogyan tudnám ezt véghez vinni, hiszen úgyse sikerül semmi.

Pszichológusnál voltam igazából gondolom az ilyenkor szokásos szöveget mondja nekem is, mint mindenki másnak.

Az egyik hang az mondja a fejemben, hogy sikerülni fog kijövök a szarból. A másik azt hogy nem és inkább nyírjam ki magam nem hiányzok senkinek úgyse hiszen nincs senkim sem.