Miért hoz nekem megnyugvást, ha virágot viszek az elhunyt rokonom sírjára?

Nem ismertem, fényképen sem láttam soha, nagyon régen meghalt mégis mióta tudomást szereztem a sírjáról, rendszeresen járok hozzá, új vázát, virágokat stb vettem. Sírkőfestékkel olvashatóvá tettem a nevét. Szoktam tőle kérni dolgokat, gondolatban pl ha baj van hogy segítsen. Álmodtam is már vele, a sírjával. Sok más rokonom is abban a temetőben nyugszik, de mégis úgy érzem őt szeretem a legjobban, családfa kutatás során sokmindent megtudtam róla másképp nem lehet, mert senki élő nem emlékszik rá. Kissé elhanyagolt volt a sírja, halottaknapján régebben rá nem vittünk semmit, nem is tudtam róla, hogy létezett.

Miért ragaszkodom hozzá? Van más is így?