Módosult tudatállapotba kerültem meditációtol, nem tudom pontosan mi történt a testemben? Mi a véleményetek?

2. alkalommal csináltam. Holotróp vagy wim hof meditáció.

A forróságérzet és a bizsergés után, a 2. körnél beindult a kémia. A bizsergést erőteljes zsibbadás váltotta fel. Ez az egész testemet átjárta, de a kézfejeimben éltem meg leginkább. Ahogy egyre gyorsabban, gyorsabban és gyorsabban kellett hiperventillálni, azzal tökéletesen párhuzamosan egyre intenzívebb és intenzívebb lett a zsibbadás, a vegtagjaim megdermedtek, az instruktor továbbra is tartotta az ütemet, már szinte úgy éreztem nem bírom ki, hogy úristen, átlépek valami határt, a zsibbadásom "valahogy" világoskéknek kezdtem érezni, átváltozott észvesztő rezgéssé, vibrálássá, fodrozódássá, mint a forráspontjához érkező víz, már nem éreztem se a testem se a lelkem, se a ruhámat, se az ágyamat, csak ezt a kontrollvesztett vibrálást és hogy ha ez tovább folytatódik akkor komolyan felemelkedek a levegőbe.......

És akkor végre... Egy nagyon nagyot kellett belélegezni, majd ezt kiengedni.

És nem venni levegőt tovább.

Abban a pillanatban, ahogy kifújtam minden levegőt és nem vettem tovább, olyan erős hangképzés indult el az agyamon keresztül (fülcsengés) hogy ilyet még sose éltem át. Nagyon nagyon hangos volt.

Először az egybefüggő sípolás, majd vibráló és pulzáló sípolás, aztán sercegő hangok, mintha vonat süvítése lenne, kígyósziszegése, igazából olyan ritmusban, olyan keveredésben és olyan fajtájú hangokat hallottam, hogy ezeket nem lehet szavakkal kifejezni.

Az egész fejemet leuralták ezek a hangok, mindent elsöprő hangerővel és nagyon valóságosnak és kívülről-jövőnek tűntek.

Teljesen elmerültem ezek létezésében, megszűntek az érzelmek, a gondolatok.

...

Amikor úgy éreztem, lassan mozgatni kezdtem a kezeimet és kinyitottam a szemem, de még mindig hallottam őket.

Felültem az ágyon és körbenéztem, hogyan érzékelem most a szobát.

Semmi különös, csak minden tiszta.

A hangok lassan megszűntek.

Járkáltam és megvizsgáltam a szobámat.

Meztelen talpaim alatt a padlóra terített gyapjú pléd simogató újdonságként hatott.

Ösztönösen tüzet gyújtottam, és egyenesen a lángnyelvbe bámultam. Kristálytisztán, tűpontosan, kiélezve, "4K-ban" láttam, fixációmat semmi nem törhette meg.

A tűz fölé emeltem a tenyeremet, úgy, hogy már eléggé érezzem a forróságot. Képzeletemben a tűzbe tettem a kezemet, nagy làngokat láttam, éreztem hogy lángnyelvek simogatják a bőrömet, mintha tényleg bele tudnék nyúlni.

Ezek után a falhoz léptem és további érdekessegeket kerestem. Az árnyékok mindig jók módosult állapotban.

Találtam árnyjátékokat a falon, meseszépeket.

Aztán megláttam szembe velem a magam árnyékát. Olyan idegennek tűnt. A képzeletem újra felgyúlt és most, ahogy elmélyülten néztem az idegent, az az érzésem támadt, hogy valahogy belelépek a "testébe", hogy valami átjáró valahova, hogy átvisz...

...

Leültem az ágyamra és érdeklődve nézegettem tovább a szobám dolgait.

Miután kinézelődtem magam csak bámultam kifelé.

Újra enyhén bizseregni kezdett a bőröm de most csak a hátamnál és kellemes meleg volt.

Becsuktam a szememet, mert tudtam, hogy a tripnek még nincs vége...

Nem láttam képeket.

Becsukott szemmel szédültem, magam-körül-forgó szédülésben, és eszembe jutott, hogy a testelhagyások is így szoktak kezdődni. Így elmerültem ebben es vártam.

Közben a meleget már a kezfejeimbe kezdtem erezni ahogy áramlik belé a vér.

Közben tudatosítottam magamban, hogy mi az amit el akarok érni. Tudasotítottam ezeket a szavakat: ítéletmentesség, elvárásmentesség.

Nem kell mantrázni, elég ha csak tudod.

Hagytam hogy elmélyedjek és átaddjam magam az élménynek. A testem, és főleg a kézfejeim elképesztően felforrósodtak, ténylegesen.

Nagyon nagy forróság keletkezett bennem, olyan mint bizonyos opiátok hatása, ellazultan és megkönnyebbülten lebiggyesztettem a fejemet. Éreztem, hogy tűzzé válok.

...

Továbbra is kristálytiszta látásom, a hallásom.