Ha valaki indigó, gyémánt, csillag gyerek vagy valami más akkor azt tudja? Vagy van olyan is hogy nincs tisztában azzal ki is ő?

Nem teszek különbséget a két gyermekemnél sem szeretetben, sem szigorban, sem nevelésben. Az, hogy az egyik rendelkezik olyan képességekkel, amivel a másik nem, ez nem jelenti azt, hogy valamelyiket jobban szeretném. Viszont nem megijedni kell, nem kinevelni a gyerek plusz adottságát, hanem a körülményekhez mérten támogatni. Nagyon korán megmutatkozott, mennyire erős az igazságérzete, őszintesége. Nem tudna soha megalkuvó lenni, és sokkal jobb emberismerő nálam. Rendkívül kreatív, ajándékot mindig saját kezűleg készít mindenkinek. Ha kell, rajzol, fest, verset ír, a szinte semmiből gyönyörű dísztárgyakat készít. Amit eltökélt magában, azt ha törik, ha szakad, véghezviszi. Mégsem volt hisztikorszak kicsi korában, mert elég korán kiderült, hogy egészen másképp kell nevelni, mint a tesóját. Mert ez adottság, és nem fogyatékosság. Az őszintesége miatt maximálisan meg tudok benne bízni, mert nem képes hazudni, valótlant állítani. Még elhallgatni sem a kellemetlen dolgokat. A koránál mindig érettebb volt a gondolkodásmódja, nem is igazán érezte jól magát a saját korosztályával, inkább az pár évvel idősebbekkel tudott barátkozni. Most kezd neki feltűnni 16 évesen, hogy nem olyan, mint a korosztálya, kezd érdeklődni, hogy mitől más. Ilyennek született, ilyennek szeretem és nem zavar, ha néha hangosan kimondja az én gondolatomat. Sokszor előnyös, hogy nagyon sok mindent megérez előre.

Viszont a nagyobbik gyerekem is más, de ő nem indigó. Plusz adottságai vannak neki is, amit a gyógyításban tudna hasznosítani, tehát ő is kilóg a sorból, de jó irányba. Még tanul, de próbálja kamatoztatni, fejleszteni a képességeit.

Tehát itt állok két nem átlagos gyerekkel, amire nagyon büszke vagyok, de nem dicsekszem vele, elég, ha megdicsérik őket mások.

azt hiszem, hogy én is indigó gyerek vagyok... igazából nem tudom... más vagyok mint a többiek... különc vagyok... nem szeretem a nagy társasági embereket, csapatokat, és szeretek merengni... sokat merengek a halál gondolatán, hogy hova tűnhet minden, ha nem leszünk (furcsa, de mintha lennének olyan pillanatok, hogy érzem az, hogy egy olyan világban vagyok, amiben nincs anyag, idő, és ilyenek)

Engem is érdekelnek azok a dolgok, amik a normális tiniket, de én felül emelkedek mindenen, én magasabb szintről látok mindent.

Tanulmányaimban is kilógok a sorból, dyscalculiám van (matek nehézség)

Történelmet nem szerettem sosem, a jövőbe tekintek (múlt nélkül nincs jövő, igaz, de egyszerűen nem köt le)

Imádom az ezotériát, de nagyon gyenge a mentális tűrőképességem, vagy is, nem bírom a horror filmeket (egyet sem láttam még, de misztikus, paranormális filmeket megnéztem már)

Szeretek írni, fogalmazni.

Nem tudom, hogy pontosan indigó, kristály, vagy milyen gyerek vagyok... de tudom, hogy valamivel másabb vagyok...

(18, l)