Milyen tudományos magyarázatotok van a Poltergeist-jelenségekre?

Nekem?

Nem inkább tudósokat kéne kérdezni akik foglalkoznak a témával?

Láttam egy olyan videót, ahol egy férfi pár órát eltöltött egy teljesen lesötétített, és akusztikai szempontból teljesen hangtompított teremben. Mivel a környezetéből nem érzékelt hangokat, valamint nem is látott semmit, így csak a saját gondolataira tudott hagyatkozni. A teremben egyedül ücsörögve bizonyos idő elteltével olyan mozgásokat vízionált, amik a környezetében „történnek”.

Miért látta a mozgásokat, ha nem is láthatta azokat? Azért, mert elkezdett félni, hiszen egy olyan helyen volt, ahol az életben maradásához szükséges legfőbb érzékszervei totális csődöt mondanak. Így maradtak a már említett gondolatok, amik közül a legerőteljesebbek a félelmek. És ez a lényeg…

Pl. abban az esetben, amikor az emberek felriadnak az éjszaka közepén egy számukra ismeretlen hanghatásra, akkor hirtelen megugrik az adrenalinszintjük, ami 2 gondolatmenet lehetőségét tudja elindítani. Vagy bátorságot indukál, hogy megkeressék az ismeretlen zaj forrását, vagy további félelmet gerjeszt, ami során az agy, az ismeretlen zajt megpróbálja asszociációk révén összekötni valamivel. A második lehetőség vezetheti rá az embert arra, hogy különböző téveszmék alakuljanak ki, mint a kérdésben szereplő kopogó szellem.

Az érzékszervi megvonás okozta hallucinációkról amit mondasz, érdekesek. Tényleg ilyesmik történnek, ha egyszerre több érzékszerv veszti el az ingereit.

Ugyanakkor több hiba is van ennek, és a poltergeist jelenségnek az összekapcsolásával a mondandódban. Az első gond, hogy a poltergeist nem kötődik napszakhoz. Fényes nappal, társaságban, teljesen éber személyek jelenlétében figyelték meg a legtöbbször. Esetleg olyankor, amikor a jelenségek középpontjában álló személy aludt, de mindenki más ébren volt a megfigyelők közül. Ez is egy, a problémák közül(a megfigyelők száma). Többnyire több megfigyelő is van, akik sokszor egymástól függetlenül is észlelik a jelenséget. A poltergeist jelenség során nem csak hangok hallatszanak, hanem fizikai változások is bekövetkeznek. Elmozduló, eltörő dolgok, és miegyéb.

Ha a poltergeis egy valós jelenség, nem csalás, akkor a jelenség háttere semmiképpen sem lehet hallucináció.

Még egy apró gondolat: A bátorság nem érzés. A bátorság egy tevékenység/viselkedés, amikor a félelem ellenére megteszel valamit(akaraterő). Amikor valaki keresi a veszélyhelyzeteket, és ezekben örömet lel, az sem bátorság, hanem egyfajta adrenalinfüggés, vágyakozás az önjutalmazó mechanizmus hatása után.

Mivel soha nem volt egyetlen egy ténylegesen dokumentált, cáfolhafatlan poltergeist eset sem, így a tudomány szemében a poltergeist nem olyan téma, amivel foglalkozni kellene. Az anekdotikus dokumentáció (értsd: egyesek azt állítják, hogy tapasztalták) nem bizonyító erejű.

Mióta a modern technológia elterjedt, és már nincs a szellemhit általában köztudatban, valahogy nincsenek poktergeist esetek sem bejelentve. Ahogy mostanábn szűzmáriát meg jézust se látnak a fejlettebb országokban például.

Egyébként a pszichés folyamatot a 3as nagyon jól leírta, annyit tennék hozzá (ha már megemlítettem a szűzmáriákat is), hogy csak azok számolnak be poltergeistről, akik tudják, hogy mi az. Nincsenek a világ minden részéről ilyen jelentések (helyesebben: sosem voltak), ahogy valahogy ateisták meg buddhisták sem látnak szűzmáriát meg jézust pirítóson megjelenni, ugyanis ezek az emberek a nehezebben értelmezhető külvilági jeleket a saját hitvilágukkal próbálják megfejteni, és ez visszahatásként akár az érzékelésüket is torzíthatja. Pl, állítja, hogy látta, valójában nem látta, de már elhiszi, hogy látta. Önigazol.

"Tudományosan bebizonyított már-kimutatható létező, mérhető jelenség."

Ez hülyeség, nincs ilyen.

1) Az emberek egy része hazudik, hogy másokat és/vagy magát szórakoztassa - erre tudományos bizonyíték a színház.

2) Az emberek egy része hallucinál még tudatmódosító szerek nélkül is, de azzal mérhetően jobban, a delirium tremens pl. tudományosan leírt jelenség pont erre.

3) Van egy csomó olyan jelenség (enyhe földrengés, melegtől hullámzó levegő, délibáb, statikus elektromosság) amelyik mozgat dolgokat vagy dolgok mozgásának illúzióját kelti, ámde az egyszeri ember a fizika tanulmányozása helyett inkább túlvilági jelenségnek akarja látni.

4) Mivel több tudóst bántották már azért, mert tudományos érvekkel fordult szembe a túlvilági dolgokba vetett hittel (pl. Galileo Galilei) ezért jópár tudományos elme ráhagyja a népre, hogy higgyen csak a túlvilágban, úgysem reprodukálható a jelenség.