Egy vámpír lelkileg hogyan dolgozza fel azt, amikor a hosszú élete miatt végig kell néznie a kultúrája/civilizációja elenyészését és az anyanyelve kihalását? Meggyászolják a kultúrát, amibe születtek?

Már olvastam, néztem és nézem a sorozatot is. De ott ez a probléma nem igazán merül fel. Oké, már nem a francia a fő nyelv az Egyesült Államokban, de attól még a francia kultúra és nyelv nem tűnt el.

Talán a nagyon ősi vámpírok esetében, mint Marius... De 30+ euró az antikváriumban egy folytatás ára.

6. Nekem sem tetszik feltétlenül minden benne. De ha már "ugyanazt" a történetet kell figyelemmel kísérnem újra, akkor szerintem jó, ha nem betűről betűre ugyanaz, hanem ad hozzá valami újat. Főleg a második évadnál érzem, hogy ez jót tesz a sztorinak.

7. Ebbe nem gondoltam bele. Bár lehet azért, mert még én sem láttam soha a napfelkeltét, habár ember vagyok, és nem is éreztem soha, hogy hiányozna a Nap. Idén már sikerült leégnem, szóval eléggé utálom a napfényt.

De elismerem, hogy jó párhuzam, ami nem jutott volna eszembe.