Hogyan kezelitek, ha kapcsolatban ellenkezonemu közeledik?

Kapcsolatban vagyok, nyilvan nem akarom megcsalni a baratomat, nincs is szándékomban.

Neha kb 2-3 havonta 1x elmegyek nélküle a barataimmal bulizni/talalkozni. Eddig nem volt olyan alkalom, hogy egy-egy srac(tarsasgbol valaki aktualis hagerja) ne kozeledett volna felem.

En teljesen artatlanul beszelgetek veluk, majd hirtelen odajutunk, hogy mar teljes mámorban mondjak mennyire különleges vagyok, mennyire szep es ilyen meg olyan, beszélgetnének velem maskor is, talalkoznanak mashol. Ilyenkor mondom azonnal, hogy van baratom. vagy az van, hogy megerti de attol meg nyomul, vagy latszolag megerti de azutan folyamat ir, hogy találkozzunk, vagy elkezd rabeszelni, hogy szakitsak a baratommal vagy milyen kar stb

elég rosszulerzem magam ezektol, mert szimaptikusak a sracok es baratkozni barátkoznék, de nem akarok toluk semmit, mert van baratom es zavar, hogy képtelenek tiszteletben tartani. Plusz van ilyenkor egy buntudatom is, hogy talan en viselkedek ketesen bennem van a hiba? Valamint a baratomnak sem szivesen mondom el, mert magamat hibaztatom, hogy lehet hozzajuk sem kellene szolni ulyenkor.

A masik meg az, hogy mar kedvem sincs elmenni sehova, mert tudom ugyis lesz valaki aki elajul tolem es kezdődhet a kellemetlenkedes. Sokszor mar a baratim is elore mondjak, hogy nekem van pasim szoval ne nyomuljanak. De igy sem tudjak megallni.

Ti ezeket hogyan kezelitek??? Nem szólhatok ferfiakhoz , mert ugyis csak nyomulnanak?