Lehet egy felnőtt, házas ember magányos?

Persze

Persze. Vagy őt nem szeretik eléggé.

Ha nem működik a házassága akkor érzelmileg lehet magányos.

Lehet. És? Ennyi a sztori?

Vagy őt nem szereti a másik. Vagy kölcsönösen nem szeretik egymást.

Majdnem minden magyar ebben él boldogan. A hivatalos neve: társas magány.

Szüleim is így vannak sajnos.

legtöbben így vannak. elképesztő mennyi ember képes döglődni ilyen házasságokban. "de nem válunk, mert a gyerek, meg a hitel, meg a közös vállalkozás stb." közben meg lenne érdeklődő, akivel az illető új életet kezdhetne, aki egyedül, magányosan csak a másikra vár, akit őszintén szeretne és így 3 boldogtalan emberből kijöhetne 2 boldog. De hát inkább maradnak, mert a megszokás, meg a mit szól majd a környezet, mi lesz a közös vagyonnal stb stb. Közben pedig már számolják, hogy mennyi van még a gyerek 18 éves koráig, mennyit kell még kibírni. Borzasztó tényleg. A házasság maga egy halálraítélt intézmény, és a gyerekvállalást nagyon nagyon át kéne gondolni sokaknak, nem kéne alapvetőnek, meg szükségszerűnek tekinteni, mert sajnos ez lesz belőle... hogy apuka, anyuka börtönben tengődik, mert szabadulni nem tud. És az egykori nagy szerelemből, az őszinte holtomiglan, holtodiglanból, csak kötelezettség lesz, meg fogakat összeszorított kínszenvedés. Vagyonközösség, szülőtársulat.

ha már más tetszik meg neki akkor nem mondanam hogy szereti.