Hosszú barátságból csak szexre kellettél? Vollt már így veled is?

Pont most akartam kiírni egy kérdést, mert eszembe jutott az én történetem és hirtelen rámjött az öngyilkos hajlam. Volt egy munkatársam elkezdett viccelődve flörtölni velem, hogy menjek el vele randizni mikor megyünk moziba, úgy bámult mindig hogy kiesett a szeme, írkált mikozbe dolgoztam úgy hogy ő szabadnapos volt. Értelemszerűen a munka végén írtam csak neki vissza . Majd hirtelen összejött egy másik lánnyal. Azt a lányt lapátra tette, majd megint elkezdett nyomulni. Folyton bemászkált hozzám, haza akart vinni munka után . Ment a te vagy a legizgalmasabb, sose volt még ilyenbe részem, most végre boldog vagyok duma, az összes ex csajom nyomorék/ buta/büdös / béna volt/ átvert őt ártatlannak beállító mellébeszélés. A fejemben beindult valami vészjelzés és kb 1 hónap alatt teljesen kiábrándultam. Nagyon ragaszkodtam hozzá mégis. Megbeszéltük hogy lazára vesszük. Azt is mondta az elején hogy szeret. Megtanultam hogy mondani bármit lehet, a tettekben rejlik az igazság. Lefosta hogy közös programokat szervezzen, azt mondta rég randizott és nem tudja már hogy kell. Én meg hülye módon megsajnáltam. Ott volt a megérzés hogy ez az ember lelkileg nyomorék mégse hallgattam magamra hanem szenvedtem vele tovább. Pár hónap után kezdett teljesen érdektelen lenni , igaz én többször mondtam hogy szerintem hagyjuk egymást. Elkezdett hazudozni hogy ezzel meg azzal a haverjával találkozik nem tud telefonálni és nem ér rá. Mint kiderült az a haver igazából sajnos az én haverom ( barátnőm ) volt ;) ott is volt egy megérzésem és arra se hallgattam. A tanulság hogy a tulgondolas lehet megöli a boldogságot de az esetek nagy részében igaz. Azzal viszont nem tudok magamban mit kezdeni, hogy egy -mint kiderült átlagon aluli (személyiségben/ viselkedésben/ kinézetben egyaránt ) férfi is így bánik velem akkor vajon létezhet -e számomra még szerelem vagy ennyit érek valójában ? Ha összefutok vele a mai napig egy bunkó aljadék nárcisztikus kis pcs. Az ilyeneknek igazából a lelkükben van a baj, annyira bizonytalanok hogy több vasat tartanak a tűzben hogy sose kelljen az elutasítás fajdalmaval /magánnyal megküzdeni. Leírni nem tudom szavakkal, hogy testileg/ lelkileg mekkora károkat okozott ez a kapcsolatnak csúfolandó valami bennem. A mai napig nem tudom hogy en vajon hol hibáztam , és min valtoztassak ?

Szóval, ha úgy érzed hogy valami gond van, szerintem hallgass a

Megérzéseidre, legalább a méltóságod megmarad. En azt is hagytam veszni.

Nem volt velem ilyen. A férfi barátaim rondák. Nem a külsejük miatt barátkoztam velük. Soha nem feküdnék le velük.

Olyan volt, hogy bepróbálkoztak de őszintén megmondtam hogy soha. Nem az eseteim. Még részegen sem.