Ennek nincs semmi értelme, ugye? Volt egy barátom x hónapig, de szakítottunk, mert mindig veszekedtünk és néha hazudott nekem, nem bírtam tovább...

( Nem csalt meg )

A lényeg, hogy haverok maradtunk, nekem még mindig nagyon tetszik ( ami természetes ugye... ) és azt hiszem, szerelmes is vagyok megint, bár nem tudom pontosan, össze vagyok zavarodva...

Tudom, hogy ez a kapcsolat teljesen reménytelen, hiszen ha újra együtt lennénk, úgyis veszekednénk, benne meg nincs meg az, hogy " igen, szeretem, akkor változom, és teszek érte, hogy visszanyerjem a bizalmát "... ugye értitek mit szeretnék ezzel kihozni?

Annyira rossz ez így... hiszen mikor nem veszekedtünk, annyira jól megvoltunk ( veszekedni akkor veszekedtünk ha felment a haverjaival inni, én is a barátnőimmel, aztán este találkoztunk mindketten ittasan és mindig volt ok veszekedni / ami általában a féltékenység volt, pedig egyikönk sem adott rá okot /, a kapcsolat közepe-vége fele már ha felmentünk barátnőimmel, akkor nem ittam, hogy hátha így nem veszekedünk, de ő csak ivott és mindig sikerült összevesznünk... )

Szóval áhh, teljesen ki vagyok bukva... Végülis lehet, h az is benne van, hogy hiányzik, hogy mellettem legyen valaki illetve a " Nagy Ő ", csak ezen a " tanyán " ( ami város lenne csak pff... ) nem találom meg " Őt " és " Ő " sem engem... Így inkább visszamenekülnék egy olyan kapcsolatba, ami nem lenne jó.... :S

Bocsi, h hosszú lett, csak olyan jó volt kiírnom magamból ezt...