Mit gondoltok, lehet valakinek tartós párkapcsolata, amennyiben nincs egy komoly barátja sem?

1. kerdes az hogy egyreszt szeretnel e tartos kapcsolatot. 2. Kerdes: ha igen szamoltal e a hatulutoivel? Megcsalas megalazas, kihasznalas. Nem akarlak befolyasolni de tudnod kell hogy ha erre az utra lepsz foleg zoldfulukent (elnezest) akkor ebben boven lesz reszed.

Szerintem elvezd a nomentes eletet es ne hagyd hogy a tarsadalmi normak es a szexualis vagyaid befolyasoljak a donteseidet mert ha ez megtortenik es mondjuk meghazasodsz akkor a no fog elkezdeni manupilalni aminel nehezebb rosszabbat talalni.

Nem kizáró ok, de azért néhány szempontot felvet.

-Ismerkedni nem csak társaság révén, meg szórakozóhelyeken lehet, úgyhogy ebből a szempontból nem szenvedsz hátrányt.

Ami viszont probléma lehet:

Az ember a különböző kapcsolataiban sajátít el olyan kompetenciákat, amiket a párkapcsolatokban tud hasznosítani. Azok a problémák, amiket a baráti kapcsolataidban tapasztalsz, könnyen előjöhetnek párkapcsolatban is, tehát hogy csak azt érzed, hogy "elvagytok" a pároddal és valamiért "nem tud kiteljesedni" a kapcsolat. Sőt, írod is, hogy a párkapcsolataid ténylegesen elhaltak egy idő után, mert valami hiányzott. Nyilván nem ugyanaz a baráti és a párkapcsolat, de én ezt tapasztalom, hogy sok mindent lehet "gyakorolni" a barátokkal, pl. hogy hogyan jelezhetjük az igényeinket, hogyan tudjuk úgy tartani a kapcsolatot, hogy az nekünk is jó legyen... ezek olyan képességek, amik minden kötődési kapcsolatban fontosak, és a baráti kapcsolatban a kisebb érzelmi töltet mellett sokkal könnyebb "gyakorolni". Érdemes! Na meg az sem ártana, ha törekednél megérteni mások életfelfogását és elveit, nem elzárkóznál tőle, mert ez a probléma is előjöhet egy párkapcsolatban, akár hosszabb idő után is! Tolerancia, empátia, odafigyelés - ezeket mind-mind lehet a barátokkal gyakorolni!

A másik... Szerintem nagyon fontos az, hogy ne a párod legyen az egyetlen fontos kapcsolatod az életben. Nem nagy társaság kell, hanem EGY jóbarát. Amikor én összejöttem a párommal, nagyon hasonló helyzetben volt, mint te: fiatalkori jóbarátjával megszakadt a kapcsolata. És egy idő után számomra kezdett zavaróvá válni, hogy a párom engem is elkezdett kicsit "haverként" kezelni, olyan dolgokat akart velem megvitatni, amiket az ember normálisan a barátaival beszél meg, nem a párjával. Annak ellenére, hogy fontosnak tartom a párkapcsolatban az őszinteséget és nyitottságot, vannak témák, amiket egyszerűen jobb kerülni... Pl. amikor a párom arról beszélt, hogy x évvel ezelőtt hogy begerjedt egy-egy csajra, az tök érthető, meg minden, de én nem akarok erről tudni. Nő vagyok, nem tudom átérezni, hogy egy ruhán átsejlő mellbimbó hogyan hat egy férfira, meg hogy milyen egy kamaszkori gerjedelem. Nem tudom, és nem is akarom átérezni, hiszen a páromnak az a "dolga", hogy rám gerjedjen. :) Legalábbis én erről és csak erről szeretnék tudni. A többire ott vannak a férfi barátok!

Szóval az embernek szerintem igenis van igénye baráti kapcsolatra, és ha nincs erre alkalmas személy a környezetében, akkor a párjára vetíti ki ezt a szerepet, ami a párnak kellemetlen tud lenni.

Nálunk az lett a megoldás, hogy a párom újra felvette a kapcsolatot a régi barátjával, plusz a munkahelyén is elkezdett új haveri kapcsolatokat kialakítani, azóta sokkal egészségesebb a kapcsolatunk. Így lehetek CSAK a párja, és nem kell plusz feladatokat magamra vállalnom. :)

Lehet. Tapasztalat.

24f