Szerintetek mi a hosszútávú jó párkapcsolat titka?

Az alapok (kommunikáció, hűség, bizalom, kompromisszum, stb) mellett a legfontosabb, hogy mindketten akarjátok. Hiába teper az egyik egy hullámvölgy esetén, ha a másik csak várja a csodát. De ha mindketten teszünk érte, újra fellobban a láng. El kell dönteni, hogy ehhez az emberhez hűséges akarok lenni, őt akarom szeretni és ehhez tartani magadat.

Az érdeklődés nálunk sosem laposodott el, ugyanúgy tetszünk egymásnak, mint 22 éve. Engedni a számunkra lényegtelen dolgokban szoktunk, abban könnyű is. Pl a férjem egy kifejezett kutyafajtát akart, én meg csak szimplán szerettem volna kutyát, így ő döntött. Vagy ugyanez fordítva a konyhabútorral. Én használom többet, nekem kell, hogy kézreálljon, így én választottam ki mindent hozzá. Az utolsónál nem tudom, mire gondolsz. Bízunk egymásban, nincsenek olyan határok, hogy ne menjen el koncertre a haverjaival, vagy érjen haza este 10-re. Én veszem a jegyeket neki. 😄 Harmadik sosem volt, láthatáron sem. Megbeszéltük volna.

38N, 19 éve boldog feleség

Fura az amit írok, de ez valahol szerencse kérdése...Persze, meg kell találnunk a másik felünket, aki hozzánk hasonló értékrenddel rendelkezik, bizalmon alapulónak kell lenni a kapcsolatnak, ehhez kell az őszinteség, a megfelelő kommunikáció. Vonzódnunk kell a másikhoz, és ezt hosszú időn keresztül fenn kell tudni tartani, akár azzal,hogy igyekszünk vonzónak maradni, akár a szexuális praktikákkal.

Viszont van olyan párkapcsolat ahol mindez megvan, mégsem működik igazán. Akár egy rossz, befolyásoló szülői háttér, akár betegség, munkanélküliség, eladósodás miatti helyzetek sorozata, amik türelmetlenebbé, kevésbé toleránssá tesznek bennünket.

Vannak akik végigélik az életüket különösebb nehézségek nélkül, eleve adott jó anyagi/egzisztenciális háttérrel indulva, vannak akiknek nehézségek sorozatát kell átélni.

Az én házasságom huszonévesen úgy indult,hogy akár tökéletes is lehetett volna. Aztán beteg lett a férjem, hosszú. nagyon nehéz időszak után elveszítettem.

Amit azért tud az, aki ilyen helyzetbe kerül: másodszor, többedszer sajnos már nagyon nehéz megfelelő párt találni akivel kb azonos szintről (akár anyagi, akár mentális) szintről indulva lehet folytatni az életünket.

A kommunikáció és elfogadni, hogy ha párban vagy, nem vagy szingli.

Egyszerűnek és triviálisnak hangzik, pedig az exeim alapján egyáltalán nem az.