Ameddig nem költöztetek össze és az egyik félnek rendszeresen utaznia/közlekednie kellett a másikhoz, nem voltatok "morcosabbak", hogy akár a tikkasztó hőségben, akár a téli fagyban 15-35 percek mennek el heti több alkalommal utazással?

Nem. Annyira vártuk a találkozást, a közös estét, hogy ez megszépítette az utazást. Igaz, mindketten autóval járunk és kb felváltva jártunk egymáshoz. Mondjuk jó messze laktunk egymástól, 3 hónap után össze is költöztünk.

Nem tesz boldoggá, de ez ilyen. Amikor lehet vele megyek és így, akkor is tudunk együtt lenni. Szerencsére közel dolgozik hozzám. Ettől függetlenül heti többször 20 perc/1 óra attól függően honnan megyek, illetve mivel megyek.

Dehogyis, alig vártam. Én utaztam hozzá, 1 óra volt az utazás, addig legalább tudtam olvasni, tanulni.

15-35 perc az szinte semmi.

Ezért kell az autó...

Nálunk általában én közlekedtem (kb kéthetente), mert az ő városában sokkal több programlehetőség volt és jobban szerettem ott lenni, kb. 3 óra volt tömegközlekedéssel. Nem, nem volt nagy ügy, egyetemre és munkába is utaztam már ennyit Budapesten belül és ez azért lényegesen kellemesebb úticél volt :D A napi fél-1 óra utazás semmi, ennyire kényesnek lenni felnőtt emberként elég gáz.

1500 km-t utaztam minden hónapban, legalább egy hosszú hétvégére hozzá. 4 éven keresztül. Nem, nem érdekelt az időjárás, mert annyira vártuk a találkozókat. Most már együtt élünk, de ez a fajta izgalom, rákészülés nagyon hiányzik.