Miben jobb a ti/te házasságotok, párkapcsolatotok az átlagnál?

Igyekszünk különösen figyelni a kommunikációra. Nem hagyunk a fejünkben kérdőjeleket, hanem megbeszéljük, amit kell, hogy mielőbb tovább tudjunk lépni.

Ezt emelném ki.

Igyekszünk mindig arra törekedni, hogy ne veszítsük el a józan eszünket egy-egy veszekedés alkalmával. Ha mégis úgy jön ki a lépés, akkor pedig amint lehiggadunk, bocsánatot kérünk a másiktól, megbeszéljük a dolgokat, nem tartunk haragot.

Biztosítjuk a másikat arról, hogy nem kell szégyenkeznie semmiért, ami az emberi természetből adódik (hányás, f0sás, szőr a női testen, büdös száj stb.), nem szégyenítjük meg a másikat még csak viccből se ilyenek miatt, bármilyen sz@rul van/sz@rul néz ki a másik, tudatjuk vele, hogy így is szeretjük.

Tiszteljük egymás határait minden téren. Ha egyikünk olyat akar, amit a másik nem, akkor igyekszünk a sértődöttségünket félretéve valami kompromisszumos megoldást találni (ami az esetek többségében sikerül is).

Nem csak élettársként és állandó szexpartnerként tekintünk a másikra, hanem intellektuális partnereként is, akivel tudunk az aktuális közéleti témákról beszélgetni, tudunk közösen társadalmi és pszichológia kérdéseket fejtegetni.

Van bennünk egy nagyon erős elhatározás, hogy együtt akarunk maradni amíg élünk.

1. Ki tudom mondani ha tévedek, tudok bocsánatot kérni

2. Nem akarok feltétlen mindent irányitani

3. Nem teszek piszkálódó megjegyzéseket

Ezeket kerülöm a mostani kapcsolatomban.

Amit tanácsolok: ne gyűjtsünk sérelmeket, ha vmi bánt, ki kell mondani meg kell beszélni. Sosem szabad haraggal lefeküdni. Mi minden este -IS - kimondjuk hogy szeretlek.

Igazi szerelem van köztünk,nem csak fellángolás. lelki társak vagyunk. Tisztelet, bizalom, őszinteség jellemzi a kapcsolatunkat. Azonos a humorérzekünk, az értékrendünk, a jövőképünk, nagyon passzolunk egymáshoz minden téren. (12 éve együtt)

A környezetemben sok olyan kapcsolatot látok ahol egyáltalán nem illenek össze, teljesen mások az elképzeléseik a jövőjüket tekintve, tiszteletlenül beszélnek, vannak olyan kapcsolatok amit mérgez a bizalmatlanság, a féltékenység, van ahol orrba szájba csalják egymást, 🤮 gusztustalanul beszélnek egymással , van ahol a csaj szexmegvonással zsarolja a férjét ha el akar érni valamit, van ahol a pasi pénzszóró, a nő meg mindenre sajnálja a pénzt, van alkesz, drogos is a párosok közt, vannak olyan kapcsolatok is amik a gyerekvállalás után pár hónap után teljesen padlóra kerültek, és egyelőre nem látszik, hogy kijönnének belőle.:(

Nem tudom, hogy masnak milyen. Csak azt tudom, hogy a regi, nem jol mukodo kapcsolataimtol mitol jobb.

-A vitaknal sosem emeljuk fel a hangunkat, nem lenyeg, hogy kie az utolso szo.

-Mindig a masik erdekeit helyezzuk eloterbe a sajatunk helyett, es mivel mindketten igy teszunk egyszerre, igy sosem serul egyikunk erdeke sem es mindig kompromisszum vagy megoldas szuletik.

-Elfogad a depressziommal es a szorongasommal egyutt. Ha tulgondolom a dolgokat es neha elojon a paranoiam, hogy pl nem szeret, akkor turelmesen elmondja, hogy ez butasag mikozben olelget es puszilgat, nem felkapja a vizet amitol en meg inkabb meg vagyok gyozodve arrol, hogy jol gondolom a dolgokat. Egyszoval nem hogy nem ejt rajtam sebet, hanem megert es begyogyitja a masok altal okozottakat is.

-Mindent elmondunk egymasnak ezert meg csak fel sem merul bennunk, hogy a masik ne lenne oszinte vagy valamit eltitkol.