Úgy érzem,hogy nem érzek szerelmet az iránt,akivel vagyok, csak legjobb barátként tekintek rá. Ennek ellenére miért nem tudok kilépni a kapcsolatból, és azt mondani,hogy ennyi?

3 éve ismerjük egymást, és ebből, 1 éve élünk együtt. Ez idő alatt sokszor,nagyon durván és csúnyán veszekedtünk.( a különbözőségek miatt,minden téren). Nem tudok mit kezdeni a társaságával,sokszor azt érzem,hogy meg kell erőszakoljam magam,és jó pofit vágni dolgokhoz, hogy ne legyen folytonos veszekedés, vagy ne lássa azt,hogy nem érzem jól magam.Néha meg azt érzem,hogy jó,hogy van mellettem valaki,és a társasága is hiányzik.Ellenben, majdnem minden veszekedésnél, azt mondtam,hogy fogom a holmim,és hazamegyek. Még mindig itt vagyok.Egyszerűen nem értem,hogy miért nem tudom megtenni? Úgy érzem,hogy szoros érzelmi kötelék nincsen közöttünk,akkor mégis miért nem megy? Hiszen, találhatnák olyat is akár, akibe tényleg szerelmes lehetnék..Tudja jól,hogy nem vagyok szerelmes bele, hiszen mondtam már nem egyszer..Ennek ellenére ő sem szakít velem. Mi lehet ennek az oka?Egyébként átlagos pár vagyunk,egyikünk sem gazdag,vagy kiemelkedően jóképű/szép. Tehát nem az anyagiak domináltak egyik fél részéről sem.