Miért nem szeretnek a férfiak odaköltözni a nőkhöz?

A nők hosszabb távon nagyon vissza tudnak élni az így keletkező hatalmi felállással. Emlékezzünk a népi bölcsességre:

"Alkalom szüli a vérszívó asszonyt!"

Miért? Nem szeretnek?

A kérdésedben levő állítást támaszd alá valamivel.

De azért annál izmosabb érvvel, hogy te most találkoztál 1 azaz egyetlen férfival, aki nem akart tehozzád költözni.

Mert a kérdésed úgy van megfogalmazva, mintha ez egy általános igazság lenne.

Én még nem találkoztam olyan nővel, akinek saját lakása van. Lehet, hogy én vonzom ezeket, de eddig egyiknek sem volt semmije.

Engem egyébként ez nem zavar. Egy érzelmi alapú kapcsolatot nem üzleti szempontból közelítek meg.

Olyanról már hallottam, hogy jól jött ki egy válásból, vagy örökölt egy lakást. De hogy saját megtakarításból, akár hitelre vettek volna maguknak lakást, olyanról nem hallottam.

5-ös, ha a férfinak van saját lakása, akkor megy vissza oda. Ha bérleményben lakott előtte, akkor meg bérel másikat.

Az biztos, hogy én az első ilyen megnyilvánulás után pakolni kezdenék (ha van saját lakásom) vagy bérleményt keresnék magamnak.

6-os! Igen, ha van lakása. De ha rá van kényszerülve, akár érzelmileg, akár lakhatásilag, akár környezetileg, akkor elviseli ezt a kiszolgáltatottságot, határsértő viselkedést és visszaélést, és az ebből adódó magyaros áldozathibáztatást is.

Persze a lakhatási rabszolgatartás (nevezzük így) mindkét nem esetében undorító (akkor is, ha férfi csinálja nővel ezt), és el is ítélem azt is, de itt az volt a kérdés, hogy "Miért nem szeretnek a férfiak odaköltözni a nőkhöz?"

De ha nem akar odaköltözni, akkor valahol most is lakik, nem?

Oda visszaköltözhet, ill. ha bérlemény és feladja, akkor kereshet másik bérleményt helyette.

Ezt már leírtam egyszer, nem tudom, mi nem érthető rajta.