Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tovább? Mi lenne a helyes döntés?
Próbálok rövid lenni, köszönöm, ha valakinek van tanácsa.
Három éve vagyunk együtt, 27N 33F. Sajnos nagyon nehéz körülmények közül származunk mindketten, sok küszködéssel és hatalmas szerencsével néhány hónapja sikerült végül összeköltöznünk. Alapvetően minden szép és jó eddig, voltak jövőre vonatkozó tervek: ha működik az együttélés, akkor 2-3 éven belül házasság, gyerek, persze ha sikerül megteremtenünk a körülményeket. Nyáron tervezett volna megkérni. Párom már évek óta vágyna a családra, öregnek érzi magát, de eddig ugye esélytelen volt a dolog.
Na most, a "gond" az, hogy jött neki egy külföldi munkalehetőség. Említés szintjén volt róla szó korábban, de csak néhány hónapról, meg nem is biztos, meg túl szép, hogy igaz legyen, igazából nem vettük annyira komolyan a dolgot. Most kiderült, hogy a munkalehetőség él, és nagyon is jó: magas fizetés, bejelentett munka, ellenőrizhető cég, szóval minden szuper lenne. Csakhogy fixen 3 év (legalább) a dolog, ha akarna és beválna odakint, duplázhatna is.
Bizonytalan vagyok, aggódom. A munka hatalmas lehetőség, és tudom, hogy megbánná, ha kihagyná. A helyében én sem hagynám ki, ha ilyen lehetőség jönne, szóval ilyen szempontból támogatom/nám őt. Meg hát tulajdonképpen most jó ez a lehetőség, mikor még nincsen családja, ez is teljesen jogos.
Ugyanakkor rettegek a kapcsolatunk miatt. Három év (és ki tudja, mennyi lesz belőle) nagyon hosszú idő. Főleg most, nekünk, ebben a korban-korszakban, mikor családalapítás előtt állnánk.
Persze, szuper, mert simán lenne egy házra, családra, mindenre elegendő pénze, mire hazajön, de mire megyek vele, ha nincs itt? Házasságról, gyerekről így értelmetlen beszélni, mert egyedül lennék. Ugyanakkor azt érzem, hogy nem tudnék rá ennyi időt várni. Nem azért, mert hogy megcsalnám vagy bármi, de 3-4 havonta találkozni nem kapcsolat, jövőt tervezni arra nem lehet... Későnek érezném azt, ha utána kezdenénk el vakarózni, hogy kéne család is. (Főleg, hogy vannak gondjaim ilyen téren, gyaníthatóan nem is jönne össze egyszerűen a teherbeesés pl.)
Ha úgy alakulna, akár utána is mennék, de több okból adódóan (munka jellege és körülmények) miatt ez nem lenne kivitelezhető, ez már előre látszik, tehát csak az az opció marad, hogy én itthon "őrzöm a tűzhely melegét". De ezt nem tudom, és nem akarom.
Egy részem támogatná, egy részem itt tartaná. És feszültséget szül a dolog, mert bár próbálok lelkes lenni, de nem tudok örömet színlelni. A félelmeimről beszéltem neki, megérti. A kedvemért talán maradna, de tudom, hogy megbánná.
Mi lenne a helyes döntés?
válasza:''Próbálok rövid lenni''
Tedd vagy ne tedd, de sose próbáld!
(amúgy meg nem sikerült)
válasza:Ha most elhagyod és mást keresnél se hiszem, hogy lenne 3 éven belül gyereked.
Ha biztos lenne a csak 3 év, akkor oké, de így hogy lehet hogy több stbstb... eltávolodnátok egymástól. Ha meg összejönne a baba egyedül lennél vele.
Annyi dolgot tudnék írni, hogy miért ne menjen... párom külföldön én itthon, gyerekünk is van, tudom hogy milyen ez. Ha itthoni fizetésetek elég a babához, akkor ne menjen!!
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Akkor ha magas fizetés miért nem alap az, hogy mész te is vele?
Barátomnak kint Angliában átlagos fizetése van, 12 órázik 4 nap munka 4 nap szünet targonca. Forintra átszámolva kb fél millió, de nekik például az albérlet mivel egy kis városban laktak 250 ezer volt rezsivel, ami kint igen jónak számít.
Tehát nem akarom elhinni ha te tényleg jó fizut írsz, gondolom nem minimálbér, akkor hogy nem jön az ki, hogy eltartson kint amíg te nem találod meg ott a helyed?
Nyilván nem azt mondom, éveken keresztül tartson el téged, de lehetetlen, hogy ne találj magadnak munkát, és hogy ne tudjátok addig kihúzni egy fizetésből amíg nem találtok! Vagy kimegy először ő, kivesz egy szobát, kicsit spórol, fél év múlva utána mész te is. Lesz pénz a kiutaztatásodra, meg a teljes lakás árára is, közben meg majd keresel munkát, elkezded a nyelvet tökéletesíteni.
Arról van szó inkább, hogy semmi kedved nincs menni, ha nem tudod jól az adott nyelvet az se mentség, meglehet tanulni, nem egy hét alatt, de akár már most kezdhetnéd. Mindent meglehet oldani csak akarni kell! Olyan nincs hogy olyanok a körülmények, ti teszitek azzá, hidd el meglehet oldani...
Legjobb barátom, barátnője 13 augusztusába ment ki Angliába ő pedig 15 február végén követte. Azóta kint élnek, megoldották, mindent meglehet oldani mindent!!!
Nem tud nyelvet, (részben) magyar cég viszi magyar kollegákkal, így ez nem gond, de nyilván emiatt nem örökre tervez, csak amíg ez a lehetőség tart.
Kicsit bonyolultabb a dolog, azért nem is akartam részletesen belemenni, így is kisregény lett az írásom :), de lényegében céges lakások vannak, olyasmi, mint itthon a munkásszállók, csak ott ezek rendes összkomfortos apartmanok/lakások, mérettől függően laknak ott többen kollegákkal - mintha itthon albérletbe mennénk másokkal egy többszobás lakásba. Csak hát oda én külsősként nem mehetek, neki meg ezt szerződés részeként vonnák a fizetésből, tehát ha máshova költözne, akkor is vonnák, mert oda lenne bejelentve hivatalosan. Ha meg mégis sikerülne ezt megkerülni (csak én tippelem, hogy csak van erre lehetőség, ha már kint van, annyira csak nem rugalmatlanok...), akkor meg a többi ottlakóval tolna ki, mert akkor nekik lenne drágább logikusan, mert nem költözne a helyére más, hiszen fix létszámról van szó. Ami megint nem szerencsés.
Az meg a másik fele, hogy én sem beszélem a nyelvet, tehát még takarítani se tudnék utánamenni, nemhogy komolyabb munkára. Szóval nem az itthoni munkám miatt, azt itt hagynám, ha csak arról lenne szó, mert lényegében nem köt semmi.
Itthon egyikünket sem fizetnek túl, bár én még jobban keresek (most már). De igazából nem kifejezetten kereste a külföldi munkát, csak lehetőségként jött, ismerősön keresztül.
Egyébként hosszú távon ő is itthon tervezi az életét, nem menne örökre. Ebből a szempontból én vagyok a rugalmasabb, bár én mindig is angol nyelvterületben gondolkodtam, hiszen csak azt beszélem.
válasza:#8
Én most ezt elolvasva azt mondom, egyfajta motiváció lenne ha ő ezt elfogadja hogy keményen ráállj arra a másik nyelvre. Elhiszem, hogy nehéz munka mellett... De a nyelvtudás nagyon jó befektetés még Mo-n is jól jöhet, aztán megpróbálhatnál 1 év múlva utána menni. Motiválhatna, hogy vele lehess.
Azt az együttélést pedig megoldanátok, az már másodlagos lenne ahogy írod, arra kitalálnátok valamit. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!