Ilyen esetben ti tartanátok szülőköszöntőt?

Szülőköszöntő? Milyen elborult ötlet ez? Szülők köszöntése az alábbi napokon értelmes csak: a születésnapjaik, anyák napja, apák napja. Az esküvő nem róluk szól. Ilyen erővel lehetne testvérköszöntő is. Sőt köszöntsük fel a poharat is, Anti bácsi stílusában "Szervusz, pohár!"

Elég égő enélkül is a legtöbb esküvő - az esemény égő mivoltáért 80%-ban a vőfély-bohóc a felelős, illetve 19% a gagyi mulatós-zene

és 1% a még nagyjából élő idétlen népi babonák.

Márpedig ez a szokás, első. Nem is értem, hogy te hogy nem ismered.

Kérdező, én nem tartanék szülőköszöntőt. Lehet, hogy most azt mondja, hogy á, nem nagy téma, nem bántana, hogy csak neked van, de legalább egy kicsit biztos rosszul esne. Azokon az esküvőkön sem szokott lenni, ahol az egyik szülő meghalt, ilyenen én is voltam.

2.

Ez egy ostoba, idétlen szokás. Tökéletesen illik a mai esküvők anakronisztikus mivoltához, ahol egyszerre felbukkannak a röhejes babonák meg "cseregjen a sarkantyúscsizma, ihaj csuhaj!" pofázások, meg komikusnak gondolt vőfély-versek az 1920-as évek stílusában előadva - amit okostelefonnal vesznek fel. Utána mehet - a pendrive-ról - a "hej babám, csipkés kombinééééj" mulatós.

Edricus, tudod, mi a szülőköszöntő? Mikor a szertartáson az anyakönyvvezető szól két kedves mondatot a szülőkhöz, és gratulál neki. Nem egy külön mulatság a szülők tiszteletére.

Én nem tartanék így, ha őt nem is, de engem zavarna, hogy amíg az én szüleimet köszöntik, ő csak áll. Vendégként voltam egyszer egy esküvőn, ahol a vőlegénynek csak a testvére és annak családja, valamint egy baráti pár volt jelen. Én éreztem magam kellemetlenül a szülőköszöntésnél, ahogy szegény gyerek csak nézett maga elé.

6.

Egyetlen dolog zavar ebben, hogy sok a paréj "hát azt úgy kell mert azt mondták" elven csinálja ezeket, idióta elvárásokat teljesítve. Hihetetlen, mennyire fejlődésképtelen és avítt az esküvők világa.

Vidéken voltam olyan esküvőn, ahol volt lánykikérés és akkor ott szokás a szülőköszöntő. Csak a menyasszony búcsúzik a családtagoktól. Egyébként nagyon megható és szép volt.

Én mondjuk nem szeretnék se ilyet, se az esküvőn, mert úgyis bőgés lesz a vége. Másfelől, én nem szeretem a saját intimebb, családi dolgaimat kifelé mutogatni, megosztani a nagyközönséggel. Esetlen valami olyasmit tudnék elképzelni, hogy a a lagzin még vacsora előtt, mikor néhány szóban köszöntik a násznépet, akkor az örömszülőket, testvéreket külön köszöntik, esetleg kis emlékkel.

"Vendégként voltam egyszer egy esküvőn, ahol a vőlegénynek csak a testvére és annak családja, valamint egy baráti pár volt jelen. Én éreztem magam kellemetlenül a szülőköszöntésnél, ahogy szegény gyerek csak nézett maga elé."

Mondjuk ilyen helyzetben talán azzal lehet áthidalni, hogy a vőlegény is odamegy az anyós-apóshoz, ő adja a bort após-pajtásnak és megköszöni, hogy felnevelték a lányt és köszöni, hogy a család tagja lehet, vagy valami ilyesmi.

És akkor nem lesz az, hogy ott áll...