Nagyon szeretem a feleségemet és félek hogy el fogom veszíteni. Az idő majd megoldja?

Nem, az idő nem fogja megoldani, csak ti, ketten.

Nagyszülők esetleg elérhetők néha gyerekfelvigyázásra?

Anyagiakba belefér egy bébiszitter időnként?

Nekem 6 éves a kisfiam és még most is köztünk alszik, viszont nem anyás, se apás, csak szeret hozzánk bújni éjszaka. Egyáltalán nem igaz mint itt sokan állítják, hogy a gyermeknek külön illik aludnia már kisbaba kora óta, mert akkor életképtelen (meg mit tudom még mi) lesz belőle. Ha elalszik kimegyünk a másik szobába és lerendezzük az akciót ott, vagy ha nincs otthon (mert nagymamánál van) és kedvünk támad hozzá, akkor szintén neki fogunk. Persze régebben másabb volt, de míg nem voltunk hárman, akkor is előfordult, hogy nem esett jól, nem volt rá idő, szóval egyáltalán nem függ össze teljes egészében a gyermek létezésével a mi kettőnk kapcsolata. Mindent meglehet oldani csak akarni kell. Ha nincs rá megéredve az a gyerek, hogy külön aludjon, akkor nem értem miért kéne rászedni semmiből semmi, amikor nem érti hogy miért zavarjátok el.

Eljön az az idő hogy látni se akar (:D), hogy külön akar lenni. Most fél egyedül aludni, ez van. Persze a ti helyzetetek más, mert jön a második lurkó, így szerintem a megoldás az, hogy rá kéne szépen , lassan és fokozatosan vezetni, hogy nem tűntök el, ha rosszat álmodik ott vagytok, de a helyén kell aludnia, mert a testvérkéjének jó lesz, hogy ő ott lesz mellette pl. nem fog félni ő se egyedül. Nagyszülők is besegíthetnek természetesen, hogy egymásra jusson időtök, de nem fogod elveszíteni a feleséged a két gyermek miatt. Egyedül akkor, ha nem segítesz neki, nem törődsz velük. Ti akartatok kettőt, akkor most miért csak magadra gondolsz?

Én eléggé híve vagyok annak hogy egy családban mindenki egyformán fontos és a gyereknek ezt meg kell tanulnia (pl van felnőtt idő, mondjuk este 9-től, amikor a szülők csak egymással foglalkoznak) na de ez nem várható el egy 2 hónapos babától. Egy 5 évestől viszont igen.

Kérdező, egy darabig most a kapcsolatotok lopott petcekből fognak állni, de pár hónap múlva el lehet kezdeni tudatosan visszaépíteni az együtt töltött időt.

Az 5 évest meg neveljétek meg.

Bocsánat úgy olvastam nem tudom miért, hogy két hónapos 🤰. XD

Reggel van még. De nem sokat változtat azon, hogy a nagyobbat lassan illik megszoktatni ahhoz, hogy külön ágyba aludjon. Ha még most felriad nem baj, de mondani kell neki és véghez is vinni, hogy egyedül aludjon. Az ajtót nem kell teljesen bezárni, kislámpa létezik, kedvenc plüssállat is és mellette lenni míg visszaalszik, de aztán egyre többször lelépni míg meg nem szokja. Nappal elmagyarázni, hogy mi az oka, hogy nem alszik veletek ( a kicsire "vigyáz" ő, nem fértek el és ilyesmik), de attól szeretitek ugyanúgy és megfogja érteni előbb utóbb. Ez csak egy időszak, ami elmúlik. A feleségednek többet ér, hogy támogatod, segítesz neki hidd el mintha mindenegyes este szex lenne. Egyszer/kétszer egy héten nem tudom miért nem elég a szex, amikor gyermek nélkül is átlagos a szex mennyisége!

Le lehet őket "passzintani" nagymamához is mint írtam és lehettek kettesben, bébiszitter is van, nem igaz, hogy nem lehet egymással kettesben eltölteni időt egyáltalán.

(#5)

Van egy orvos ismerősöm. Ott a feleség ragaszkodott hozzá hogy a gyerek is a szülők ágyában aludjon. Még általános iskolás felső tagozatos korában is ott aludt!

Annyira fáradt volt állandóan mindkét szülő, olyanok voltak mint a mosogatórongy. De a gyerek az szent és sérthetetlen. Minél nagyobb annál inkább nem akar majd a saját szobájában aludni, mert ezt szoktatták meg vele a szülők.

És persze így apuka lesz az aki kiszorul a hálószobából, ha pihenni szeretne. És akkor csodálkoznak az emberek ha tönkremegy a házasság. Hiába lehet máshol is szexelni, ha maga az intimitás azon része veszik el ami két felnőtt ember párkapcsolatához is tartozna (hálószoba csak kettőjüknek), akkor is ha nem lenne gyerek.

Kicsi korban jobb ha fokozatosan(!) elkezdik megszoktatni a gyerekkel a saját szobáját, saját ágyát. Hallottam olyat is aki ezért nem hagyja ott a gyereket az óvodában, mert ott sem hajlandó a szülei nélkül aludni (mert otthon erre szoktatták).

Néha a szülők a gyereknek több kárt csinálnak (ilyen téren) mint hasznot.