A házasság hosszú évei alatt gondoltál már arra, hogy ha most választanál párt, akkor nem a feleséged/férjed lenne a választott ideális társad?

nahát, egy nő, aki elégedetlen a házasságával

ki látott már ilyet?

Megvolt az oka annak hogy akkor miért valasztottad/am/valasztottuk azt akit.

A lehető legjobb döntést próbáltuk meghozni.

Úgy gondolom hogy ha már évek ota nem tudtok egyezni vagy kezd eldurvulni a kapcsolat, esetleg már kiszeredtetek egymásból és a lang mar vissza nem hozható akkor a legjobb döntést most is meghozhatod nem kell keseregned hogy végre minden elveszett

Igen.

Nagy szerelem akkor sem volt. Csak az számított hogy megbízható, rendes ember. Csalódások előzték meg.

Most biztos hogy nem őt választanám...

Viszont az vigasztal hogy a közös gyerekeink nem lennének, ha mással lennék. Érdekes dilemma.. Imádom a gyerekeimet.

Pont mint 4-es. Imádom a gyerekeinket, de azt is tudom, ha ők nem kötnének minket össze(és ami a családalapítással járt, közös ház, közös hitel, közös minden), mi már nem lennénk együtt.

Nincsenek nagy gondok, veszekedések, csak nagyon mások lettünk az elmúlt 15 évben mundketten. Ma már nem tudnék belé szeretni annyirra, hogy összekössük az életünket ha most ismerném meg, de lehet ő sem. Szomorú ezt így beismerni, de ez van.

Példák:én elmentem kicsit ezo irányba, nem fanatikusan, de az agykontroll, meditálás nagyon érdekel és foglalkozom vele, neki feláll a szőr a hátán tőle.

Ő meg a politikával van elfoglalva egész nap, parlamenti beszédeket néz meg hírműsorokat és tukmálja rám is, hangosan veszekedik a TV-vel mint egy kisöreg(44 éves). Én meg ettől megyek falnak.

Elképesztő, mennyit változik az ember akár 10 év alatt. Szerencsések, akik nem távolodnak el egymástól.

Ezer százalék nem választanám őt.

Senkit. Belefáradtam az együttélésbe - alapvetően ezzel nem volt gond, csakhogy a Covid óta kötelező HO van mindkettőnknek. Na, azóta... még úgy is sok, hogy alapvetően hagyunk én-időt.

De nincs meg az az én-idő, amikor ténylegesen egyedül vagy otthon, és egyórán át azt csinálsz, amit akarsz, legyen az egy fürdő, vagy ACDC számok üvöltése, mert épp szr a meló.

Szeretem őt, ezért nem szakítok, de egy szexkapcsolat jobb volna (vele). Egyszerűen túl sok a 0-24 együttélés.

Azt hiszem én sem választanám a mostani énjével.

De nem csak őt hibáztatom.

Azt hiszem talán mostanában kezd kijönni a köztünk lévő 7 év korkülönbség. Ő elkezdett öregedni, én még nem. Emellett én meg olyan irányba változtam, hogy ami hiányosságát elnéztem, nem zavart, az mostmár nagyon.

#6

Én is ezen gondolkodok újabban. Mégegyszer a hátam közepére sem kellene egy együttélés. Már még férjemmel is szivesebben lennék csak kapcsolatban, külön élve.

#7 vagyok