Beszéltem a barátommal az exéről, és elbizonytalanodtam. Részeletek lenn. Nektek mi a véleményetek a kapcsolatunkról? N

"én nem bírom elviselni a gondolatot, hogy engem ne szeressen annyira, ne legyen belém annyira szerelmes, mint valaha valaki másba."

Na, akkor nézd meg Bartók Kék szakállú herceg vára c. művét...

Ez olyan, mint amikor valaki féltékeny a férjének az elhunyt

első feleségére.

Tilos!

Előtted is volt élete. De ha így folytatod,

akkor utánad is lesz. Mással.

Ha nem lenne túl rajta, nem tudott volna ilyen részletesen

beszélni róla, sőt, egyáltalán nem tudott volna megnyílni.

Elmúlt, feldolgozta. Pont.

Ostobaság, hogy ezzel foglalkozol, főleg ilyen megközelítésben.

Tudomásul kell venned, bölcsen okosan, hogy az elmúlt szerelmek is az ember személyiségtörténetének a része, mint minden más történés,

melyek befolyásolják a személyiségfejlődését, alakulását.

Ezek kudarcok, sikerek, szerelmek, szakítások, halál... stb.

Verd ki a fejedből.

Az ellentétek rövid ideig vonzzák egymást, igen, nagyon erős lángolás, kialvás aztán ugyanolyan erős fájdalom marad utána.

A hasonlóak szerelme nem belobban, hanem graduális és az idő múlásával egyre erősebb és erősebb lesz.

Szóval pontosan ugyanúgy soha nem fog téged szeretni, mint az exét, MÁSHOGY fog szeretni, de sokkal mélyebben.

A következő az lesz, hogy az exnek mekkora melle volt?

Ha nagyobb akkor csalódott leszel?

Ne legyen már kisebbrendűségi érzésed.

Veled van együtt, nem az exével. Pont.

Őszintén, nyíltan beszélt a múltjáról neked, nem valami jöttment nőnek. Pont.

Őszintén, nyíltan megosztott veled mindent, amire végtére is kíváncsi voltál, neked meg tudott nyílni, neked beszélt róla. Pont.

Feleslegesen túráztatod a kapcsolatotokat. Legyél olyan, amilyen vagy. Ne olyan, mint az exbarátnője. Ha neki kevés lennél, nem lenne együtt veled.

Hatalmas csalódás és sokéves egyedülálló státusz után nem véletlenül jövünk össze valakivel, aki maximum pótolhat valamit, hanem mert túltettük magunkat a múlt sérelmein és a jövőnkre, a közös jövőnkre gondolunk.

*De én nem bírom elviselni a gondolatot, hogy engem ne szeressen annyira, ne legyen belém annyira szerelmes, mint valaha valaki másba.

Az érzéseket kierőszakolni nem lehet. Bármennyire szeretnéd is. Senkit nem lehet ugyan úgy szeretni-másképpen igen, de ugyanúgy nem. Az érzések nem kliség. Az jön belőled a másik felé.

Honnan tudod, hogy nem másképpen, de jobban fog téged szeretni? Ezt nem tudhatod. ezt senki nem tudja. De az is lehet, hogy csak elfogadni tud téged. Ez nem kiszámítható. Viszont ha nem akarsz belenyomorodni, akkor ha az utóbbit észreveszed, akkor legyen annyi erőd, hogy lépsz. Vagy bele sem kezdesz az egészbe.

egy kapcsolat nem az exel való vetélkedés színhelye érzésileg.

Az első szerelem, ha igazinak gondolod, lángol, pár hétnél hosszabb idő, akkor biztos, hogy nagyon erős, életre szóló emlék, nyomot hagy.

Szóval soha nem tudsz olyat kelteni benne, de senki más sem.

Ha jó a kapcsolat, akkor ne rágódj ezen. Ha tényleg túl van rajta, úgy látod, akkor minden rendben. Persze nosztalgiázni meg pozitívakat mondani lehet az exről, lehetnek együtt szép emlékeik ettől függetlenül.