Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Valóban képes az embert egy...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Valóban képes az embert egy kapcsolat így megváltoztatni?

Figyelt kérdés

Nem jártatok még úgy hogy egy kapcsolat megváltoztatott benneteket? akár jó akár rossz irányba? elmesélnétek?


Nálam visszamondások szerint(és én is érzem néha) rossz irányba... értem ezalatt: elvesztettem régi énem, a vidámságom, a lazaságom...kevesebb önbizalom.

valóban képes egy másik ember hatására(kapcsolat) az ember így megváltozni? hogy történhet ez?


néha már úgy érzem, nem tudom adott szituációkban milyen is vagyok valójában és hülyén hangzik, de mintha kontrol alatt tartanám magam. hogy mit mondok mit beszélek.. de ez így nem jó mert.. egyrészről lefáraszt pszihésen folyamatosan gondolkodom valamin, másrészről pedig nem vagyok spontán ellazult, (mondhatni) önmagam.


Eddig ezt még csak a párom mellett éreztem, de már kiült az egész emberi kapcsolataimra is.

Sokan mondták hogy elveszetettem vidámságom, a kis hülyüléseim...

Mindemellett érzékenyebb is lettem:)

egy 25/F


2010. aug. 12. 18:34
 1/7 anonim ***** válasza:

Sajnos ezzel énb is így vagyok. Régen pörgős, talpraesett, önálló ember voltam, mióta férjhez mentem, semmihez nincs kedvem, sokszor csak ücsörgök, mert nem tudom mit kezdjek magammal, és ha felajánlanak egy programot ahhoz sincs igazán kedvem :(

De miért? Máskor vigyorogtam, buliztam, össze-vissza eljárogattam, soha nem voltam szinte otthon, midig lefoglaltam magam. Sokan már szóvá is tették, hogy már nem látják bennem mostanában azt a lelkesedést, tüzet, amit 2-3 éve.

:( elszomorít, de nem tudom mit tehetnék.

2010. aug. 12. 18:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
ja és 27/L voltam :)
2010. aug. 12. 18:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:

Igen.

Nekem egyik legjobb barátnőm változott meg nagyon mióta fiúja van. Már nem törődik velem se meg a többiekkel nagyon. És sokszor mondott sértő megjegyzéseket amiket azelőtt nem. Azzal nincs gond, hogy több lett az önbizalma, de már egoista lett olyan szinten, hogy legszívesebben már nem is barátkoznék vele. Sajnos így van.:-( Mintha már olyan barátnők sem lennék azóta. Elvesztettük őt. A többi bnőmmel együtt.

Van akit pozitívan változtat, van akit negatívan.

Engem mondjuk mindenféleképpen pozitívan változtatna meg egy pasi, de csak reménykedek addig is...:/

2010. aug. 12. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

És az miért van, hogy kapcsolatban az emberben mindig feljön az a bizonyos, "nehogy sérüljek fal" védjük önmagunkat, és erre jönnek a dacolások, besértődések, viták.. apróságokon..amik egy barát(barátnő) mellett nincsennek meg(részemről) nem tudom úgy igazán elengedni magam nehogy rosszat mondjak neki(és ez amolyan belülről jön ösztönösen)...egyszóval nem tudom olyan lazán kezelni a barátnőmet mint ha csak barátok lennénk.ahogy én is igazán jól érezném magam a bőrömben.

ez is érdekes...Veletek ez hogy van?

2010. aug. 12. 18:56
 5/7 anonim ***** válasza:
Egy ideig pozitívan változik meg az ember, aztán az évek elteltével negatívan... Vagy marad úgy ahogy van. Én sem találom a régi önmagam, pedig szeretném visszakapni. És ezt csak úgy tudnám elérni hogy véget vetek a 2 éves kapcsolatomnak. Hiányzik a régi vidámságom, lazaság, felszabadultság.
2010. aug. 12. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
az első hozzászóló vagyok, és egyetértek az utolsóval. Sajnos vagy hatalmas elhatározás szükséges a megváltozáshoz(hogy visszanyerd régi önmagadat) vagy a szakítás. Amíg valaki nem házas egyszerűbben megoldhatja. De mi a helyzet, ha házas?...
2010. aug. 12. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
Én kb. 1 éve szakítottam egy 2 éves kapcsolat után és (sajnos) rám is ragadtak dolgok, amiktől szívesen megszabadulnék. Nagyon gyerekes volt a barátnőm (pedig idősebb volt nálam), állandóan babusgatni kellett, folyton olyan gügyögősen kezdett beszélni, mint egy ovis. Valahol nagyon aranyos volt, de olyan helyzetekben is ezt az énjét adta, amikor nem illett oda. Mivel gyakran ebbe a gyermeki pozícióba helyezte magát, kiprovokálta, hogy úgy is bánjak vele. Folyton figyelni kellett rá, nehogy baja essen, ne sírjon, ne halljon és ne lásson rosszat, és persze válaszolni is kellett neki az idióta gügyügésére. Ezt aztán megszoktam, így én is elkezdtem kicsit ilyen gyerekesen viselkedni, persze, azért kevésbé durván, de ma is folyton azon kapom magam, hogy egy bizonyos gyerekes stílusú mondatom, vagy akár gondolatom egyértelműen a volt kapcsolatomból származik. 24 F
2010. aug. 13. 11:11
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!