Én volnék a hibás hozzáállású, ha rosszul esik hogy a párom nem kommunikál velem?

Együtt élünk, én vagyok a női fél.

A párom kettőnk közül a szociálisabb fél, barátok miatt sokkal többet jön megy mindenfele. (ide munka miatt nem tartok velük, kevés esetben azért mert nem is érdeklem a társaságot igazán ezért nem érzem jól magam). Sokszor több órát odavan, és ha nekem eközben kérdésem támad vagy bármi, sose ír vissza. Ha felhívom megkérdezi miért hívogatom, hagyjam hadd csinálják a dolgukat, beszélgessenek... nem kell őt felvigyázni, vagy jelentenie nekem.

Nem nagyon tudok mit kezdeni ezzel, mert érzek egy olyasmit hogyha akad nálam jobb program akkor teljesen ignorálva vagyok és inkább ne is akarjam elérni. Ez nem nonstop ellenőrzést jelent, de gondolom a párok között normális ha írnak néha napközben egymásnak pár sort kivel mizu.

Biztos hogy ott van ahol, viszonyosdit kizárnék. Szerintetek melyikőnk rontja el ezt? Én várok el túl sokat a kommunikáció igényemmel, vagy részéről szemétség blokkolni engem?