Mennyire maradnátok egy ilyen kapcsolatban, vagy milyen megoldást tudnátok mondani?

Teljesen igazad van.

A helyedben totál egyedül élnék.

Akkor senki nem állna az utadba, senkivel nem lenne problémád.

Csakis a tökéletességgel, magaddal kéne élni, magadat kell elviselni.

Miből gondolod, hogy szeret, ha nem vagy neki prioritás, nem figyel rád, nem érdeklik az igényeid, nem tesz a kedvedre, és ezt így pár mondat alapján már le lehet szűrni.

Ő azért viselkedik veled így, mert pontosan tudja, hogy nem fogod elhagyni. Odaveti, hogy sajnálom, aztán minden megy tovább. Ő éli a kis életét, aztán levesz a polcról, ha kedve van hozzád. Te meg remegve várod, és a figyelem legkisebb jelétől elolvadsz.

Alaptörvény: senkit se lehet megváltoztatni.

Tehát két választásod van.

1. Elfogadod, hogy ilyen. Esetleg te is elkezded őt hanyagolni és keresel fontosabb dolgokat az életben, őt meg egyfajta hobbinak megtartod, hogy ha épp nincs mit csinálni, akkor se unatkozz.

2. Megkeresed magadban a női büszkeséged, és emelt fővel elsétálsz. Majd jön olyan, aki megbecsül, és összetöri magát, hogy veled lehessen.