Kollégámat kihúzhattam volna a rossz kapcsolatából, de nem jól sült el. Lehet még benne valami?

Munkahelyen megtetszett egy 27 éves kollégám, de ő kezdett el közeledni felém. Ő házas, és van egy 7 éves gyereke is.

Elmesélte, hogy már régóta válni szeretne. Saját szájával mondta, hogy irritálja a felesége személyisége, nem is volt igazán szerelmes belé soha, már régóta úgy érzi el van rontva az élete. Engem már sokszor átvertek így elég alaposan utánajártam, hogy nem csak hülyíteni akar, de nem. Tényleg botrány a kapcsolatuk. Azt is a saját szájával mondta, hogy neki egy ilyen nő kell, mint én, bennem minden megvan.

Eléggé összemelegedtünk már, megbeszéltük, hogy mi lesz a gyerekével, oktató videókat nézegettem hogyan kell jól bánni egy elvált szülős gyerekkel, hogy ne sérüljön. Úgy érzem beleadtam mindenemet, hogy boldogan együtt legyünk. Annyi, hogy nem feküdtünk le egymással. Az közös elv volt.

Viszont telt múlt az idő, és a férfi nem lépett semmit. Ő még mindig 100%-osan beleállt az otthoni vitákba. Ha közös programon voltunk akkor is meg volt nyitva a felesége messengeren és frissítgette hogy mikor válaszol már, de ott is csak veszekedtek. Teljesen titokban tartott engem mindenki előtt, mert nem akarta hogy oka legyek a válásnak, mert ő ígyis úgyis válni szeretne. De nekem ez egy idő után gyanús volt, szóval mondtam neki, hogy nem fogok rá várni. Engem sokszor néztek hülyének a férfiak, sajnálom de megvannak a korlátaim.

Erre sem lépett.

Annyi volt a válasza, hogy megérti és nagyon sajnál ha el kell engednie, de ő nem tud magára gondolni, csak a gyerekre és most összekuszált az élete.

Én ezen berágtam, mert ezt a témát 100x átbeszéltük, és ezen a ponton már csak egy tutyimutyi töketlennek tartottam. Szóval azóta szó nélkül megyek el mellette a munkahelyen mintha mi sem történt volna. Úgy látom, már én sem érdeklem. Ettől függetlenül ugyanúgy hallom veszekedni a feleségével telefonon, ugyanúgy hallom, ahogy mással beszéli, hogy akar venni házat, hogy külön költözzön.

De vajon ő nem gondolkodott el azóta, hogy kár volt elengedni engem? Merne egyáltalán megkeresni, ha így gondolná?

De az is lehet, hogy túl gyorsan akartam tőle változást, túl gyorsan vártam el. Mert kb csak 2 hónap volt a kavarásunk. De én abba beleadtam mindent. De a rossz házassága évek óta tart! Ha szerelmes lett volna belém, szerintem lépett volna. Pedig váltig állította, hogy nagyon megszeretett és álomnő vagyok neki.

Viszont annyira lecsökkent a kapcsolatunk mióta "kidobtam", hogy nem tudom megéri még ebbe bármit rakni. Nekem azonban rémesen kellemetlen, hogy nagyon közel álltunk egymáshoz, most meg szó nélkül elmegyünk egymás mellett. Hagyjam ezt így, mert akkor tényleg csak hülyített, vagy lehetnék megértőbb, és próbáljak vele beszélni, mert lehet ebben még lehet valami?