Mennyire támogatod a párod egy nehéz időszakban és ez miben mutatkozik meg?

Szülés utáni depresszióm volt. Nem támogatott, inkább másik nőt keresett.

Pszichés gondokkal küzdöttem, nem támogatott, hanem inkább megcsalt. F

nem támogatott, sőt felőle akár meg is halhattam volna a sürgősségire mentem nélküle az ágyban aludt észre sem vette hogy bajom van, pánikrohamom volt.

Támogatom egy ideig, ha nem használ a szép beszéd, türelem amit mutatok feléje, segítség amit nyújtok ő akkor is bánatoskodik akkor én megyek balra ő meg jobbra.

Unokatestvéremnek az expárja anorexiás, elkísérte jó ideig pszichológushoz, de még rosszabb lett az állapota, valamilyen pszichózis alakult ki nála, olyasmiről beszélt, hogy a hasában kígyók vannak. Kapott tablettákat rá, amelyek persze elnyomták neki, de nem bírt vele megmaradni egyszerűen mert őt hibáztatta mindenért. Kettő gyermekük van és azt mondta, hogy amiatt lett kövér mert gyermekeket nemzett neki és nem tudott lefogyni. Én szerintem személyesen a terhesség utáni alakja hozta ki belőle az anorexiát. Jelenleg a gyerekeket magához akarná venni, de nem tudom mi lesz belőle. Úgyhogy egy darabig lehet támogatni a másikat tényleg, de ha ő nem tud felállni akkor el kell tőle búcsúzni mert ráfázol rendesen.