Volt már nektek olyan, hogy barátságból alakult ki szerelem és jól sült el?

Nálam ez úgy működött eddig, hogy olyan barátságból, ami hosszú ideje tartott és már az első hónapjaiban nem alakult ki bennem semmiféle vonzódás (a barátságon kívül) az illető felé, akkor már később sem alakult ki.

Viszont volt olyan pasi, akivel csak haverkodtunk, beszélgettünk, viszont vonzódtam is hozzá. Ebből a "barátságból" kialakult szerelem, sőt, össze is házasodtunk.

De ez nem jelenti azt, hogy másnál is így kellene ennek lennie.

Én a helyedben jól átgondolnám az egészet, megbeszélném a sráccal (ahogy írod, ő már felhozta ezt egyszer) és ha mindketten komolyan gondoljuk és szeretjük egymást, nem nagyon tanácstalankodnék, belevágnék.

Én nem értem a kettő miért zárná ki egymást. Ahogy írták, már elég jól ismered, így tudod milyen. Nekem is alakult egy párkapcsolatom egy jó barátommal (Ő lány), igaz vége lett, de nem ment tönkre a barátságunk. Hozzállás kérdése az egész, pl "amivel tudjuk egy idö után sok macerás dolog jön". Milyen macerás dolgokra gondolsz? Szerintem nem kell ennyire túlmisztifikálni, meg nagyon másként kezelni. Szerelmesek vagytok egymásba, éljétek meg a szerelmet, legyetek boldogok. Ennyi. :)

19/F

nos, én még elég fiatal vagyok, de a szerelmemmel először csak barátok voltunk:)

egyik barátnőm kezdett el beszélgetni vele meg az osztálytársával a suliban egy programon, és egy évvel és egy nappal rá majdnem ugyanazon a programon ..hát... összejöttünk:)(december közepén)

14/L