Egy ember, egy kapcsolat számára melyik a fájdalmasabb? A közöny, vagy az elutasítás? Indoklást is kérek.

Nem tudom differenciálni a két dolgot, azt hiszem, hogy esete válogatja...

Talán aközöny jobban fáj. Az elutasítás legalább világos válasz, a közöny viszont azt jelenti, hogy még elutasítást sem tudok kiváltani.... Talán...

A kozony. Baratommal osszekaptunk valamin, de en voltam a hibas, de persze nem komoly dologrol volt szo, hanem valami kis szarrol, de neki nem esett jol es aztan hiaba kertem bocsanatot es hiaba mondtam, hogy szeretem mindenre azt mondta, hogy nem erdekli es hogy ne mind sajnaltassam mar itt magam es hogy barcsak ezelott par honappal elkuldott volna a francba. Hat akkor azt hittem meghalok, s hiaba voltam hibas, nem erdemeletem epp ezt, mert csak annyi volt a hibam, hogy beleptem facebookjara. Es nagyon elutasito volt es kozombos es gyulolkodo. Es megmondtam neki, hogy sajnalom amit tettem, de velem igy nem viselkedik senki es velem igy senki sem beszel, mert nem fogok elturni. Aztan kis idore ra bocsanatot kert es azt mondta, hogy nagyon kikelt magabol, mert azt hitte utana nyomozgatok es azert volt olyan allat, de latszott rajta, hogy tenyleg megbanta, mert amugy nagyon rendes, s en vagyok az elso bnoje igy 19 evesen. Persze en is megigertem, hogy nem csinalok tobbe ilyet, azota meg nem hogy rosszabb, hanem jobb lett a kapcsolatunk. De mondom az fajt a legjobban, amikor azt mondtam neki szeretlek, o meg annyit valaszolt, hogy pillanatnyilag ot ez nem erdekli es hagyjam beken, meg ne sajnaltassam magam. De a helyes magatartas az volt, hogy nem turtem a hangnemet es vegulis o jott bocsanatot kerni, mert rajott semmi egetrengetot nem tettem.

20 L

Engem utasítottak már el közönyösen, nincs benne életem top 20-as legjobb élményei közt :D

26/F