Fiúk! Lányok! Mennyire adtok illetve befolyásol más emberek véleménye?

Akkor számít mások véleménye, ha érzek relációt abban, amit mondanak. Ha nem, akkor nem érdekel.

Pl. hogy egy példát említsek, egyszer kb első látásra leesett az állam egy srácról, nem ismertem, de a barátnőm rögtön kiszagolta, hogy ez tuti minden este mást visz az ágyába. Minden áldott nap igyekezett ellene beszélni, lebeszélni róla, szó szerint nem akart kiengedni a szobából (akkor még kollégisták voltunk), ha tudta, hogy vele fogok találkozni. Haragudtam rá, de valahol megértettem, láttam hogy milyen, ám nem foglalkoztam vele. Kb másfél hét volt az első pofon, amikor lenyomatta a szemem láttára egy másik csajnak ugyanazt a dumát, amit nem sokkal azelőtt még nekem... :)) Tudtam, hogy igaza van a barátnőmnek és éreztem, hogy nem kéne nagy reményeket táplálnom a srác iránt, de mentem a saját eszem után, csak éppen ott volt a bogár a fülemben, így szerencsére "túléltem". :)

Akinek a véleményére nagyon adok, az anyukám! Ő sosem mondana rosszat egy páromról sem, tiszteletben tartja a választásomat. Ha valami megjegyzést tesz, akkor annak már nagyon nyomós indoka van. Ő az, akinek a véleménye miatt akár képes lennék nem összejönni valakivel. Egy évekig tartó kapcsolatot azért miatta sem hiszem hogy otthagynék mondvacsinált dolgokért.

Idegen emberek, kívülállók véleményére nagyjából magasról tojok.

Mindig meg kell nézni, hogy kitől kapod ez az objektív kritikát. Ha ezt megtetted, akkor elkezdhetsz azon agyalni, hogy vajon igaza lehet-e, ugyanis sokakból az irigység, sokakból az undokság szól.

Öltözködés terén hallgathatsz másra, de szíved ügyében, csak önmagadra.

1. vagyok és mire fel kell lepontozni ? Nem mondtam hülyeséget nem trollkodtam kifejtettem a véleményem nézőpontom és ezért kell lepontozni ? Mert te nem így gondolkozol ?

Igazából nem érdekel csak egyszerűen nem értem az ilyeneket -.-"

Szakmai szempontból a mentortanárom meg egy másik korombeli, fiatal szaktanár véleményére adok (gyakorló tanár vagyok), magánéleti szempontból pedig anyáméra meg a legjobb barátnőmére. Róluk tudom, hogy semmi esetre sem áll érdekükben, hogy befolyásoljanak, manipuláljanak, a valódi álláspontjukat mondják, irigység, rosszindulat nélkül. Nekem meg erre van szükségem, nem smúzolásra, nyalizásra. A magam elvárásainak akarok megfelelni és a már említett személyek tanácsait mindig megfogadom, az idő már igazolta, hogy helyesen döntök ilyenkor.

Akár szakítanék is? Már megtörtént...